Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

A településhálózat változása hazánkban a felszabadulás után

JEGYZETEK 1 Külön utalás hiányában az első 20 évre vonatkozó adatok forrása: A magyar népi demokrácia története 1944-1962. KK, 1978. - Csak a (volt) kiemelt alsófokú központok csoportjában tapasztalható nivellálódás, mert a kicsi fejlesztési alapok szétaprózódásából származó pazarlás elkerülése érdekében a falvak e legfejlettebb csoportjára koncentrálták a megyei tanácsok a fejlesztést. (Baranya 291 községéből 11 tartozik e csoportba.) :1 Kovács Tibor: Magyarország településhálózata és fejlődésének főbb tendenciái. Statisztikai Szemle, 1980/11. 1062. o. ' Uo. 1078-79. o. •' Raft Miklós: A helyi államigazgatás. Társadalmi Szemle, 1977/6. 66. o. B A közigazgatás centralizációja növelte a társközségek, a közigazgatási önállósággal sem rendelkező szerepkör nélküli községek számát, ami a fejlesztési alapok további koncentrációjára adott lehetőséget. Pl. Baranyában 1960-ban a tanácsszékhelyek 1 főre jutó fejlesztési alapja mindössze 5 forinttal vol]t nagyobb, mint a társközségeké. 1970-ben már közel négyszerese, 1980-ban pedig 8,4-szerese volt. Ez a változás nem úgy ment végbe, hogy a társközségek változatlanul megkapták azt, amit régen — ami egyébként még a szini:entartáshoz sem lett volna elég —, hanem lényegesen kevesebbet. Az 1 főre jutó fejlesztési alapjuk 1980-ban 72,4%-a volt az 1960. évinek, és ez 97 forintot jelentett. A valóság ennél is rosszabb, mert ez az átlag, ami mögött sok olyan törpefalu van, amelyben évek óta semmi - még csak javítás sem - történt. (Forrás: Megyei Tanács.) ' Vági Gábor: Versengés a fejlesztési forrásokért, 126. o, s Enyedi György: Falvaink sorsa, 80. o. '•' Erdei Ferenc: Magyar falu, 75. o. 10 Borsos József: A városfejlesztés gazdasági kérdései. Tankönyvkiadó, Budapest, 1976. 17. o. Idézi: Vági Gábor i. m. 135. o. " Vági Gábor i. m., 111. o. A szerző Pauker Csaba: D megye V. ötéves fejlesztési terve című kéziratára, illetve empirikus kutatásaira hivatkozik. 12 Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az OTK nem abban az értelemben játszott ebben szerepet, hogy funkciójuk szerint rangsorolta a településeket, a településhierarchia, ilyen megfogalmazása nélkül is iétezett, hanem abban az értelemben, hogy ideológiai alapot teremtett a városok túlzottan kiemelt fejlesztéséhez. Ezért nem változtatott a kialakult helyzeten az OTK 1981-es módosítása, mellyel — a hierarchikus vonások és a merevség enyhítése céljából — csökkentették a településkategóriák számát, és eltörölték az egyes kategóriák népességszámra vonatkozó szigorú megkötéseit. így megszűnt a faluhierarchia csúcsán levő települések (a kiemelt alsófokú központok) kiemelése, ami mit sem változtatott a fejlesztési gyakorlaton. Mindegyik megye megoldotta a maga módján, Baranyában például nagyközség rangot kaptak ezek a községek, s mint ilyenek, a kiemelten fejlesztendők csoportját alkották továbbra is. Tegyük hozzá, hogy nem is tehetett mást a megyei tanács, az ő szintjén a fejlesztési erőforrások szétaprózása valóságos gond volt, és az még ma is! l,i Még kiemelkedően fejlett termelőerőkkel rendelkező országok lakóinak is jelentős része falvakban él. Hegedűs Miklós pl. 75°/

0-ra becsüli a városi népesség felső határát, melytől a városiasodás már nem a város- és falulakók arányának változásában, hanem a városhálózat struktúrájának belső átalakulásában nyilvánul meg. Hegedűs Miklós: Gazdasági fejlődés és urbanizáció, 45. o, [

'' Erdei Ferenc i. m. 71-130. o. 15 Az eddigiek során több ízben használtuk az aprófalu, kisfalu stb. fogalmakat, melyek a falvak népességnagyság szerint képzett csoportjait jelentik. Ebben a fejezetben lévén, hogy országos szintről és általános összefüggésekről van szó — a Lettrich Edit által megkülönböztetett és általánosan elfogadott településnagyságrendi kategóriákat használjuk, melyek a következőek: 1. tanyák 2. aprófalvak 3. kisfalvak 1— 1 000 lakosú községek 1 000- 3 000 lakosú községek 3 000- 5 000 lakosú községek 5 000-10 000 lakosú községek 10 000— lakosú községek 4. középfalvak 5. nagyfalvak 6. óriásfalvak