Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

A településhálózat változása hazánkban a felszabadulás után

1. A TELEPÜLÉSHÁLÓZAT VÁLTOZÁSA HAZÁNKBAN A FELSZABADULÁS UTÁN Hazánk, a többi kelet-európai országgá! együtt, a szocializmus építését olyan történelmi örökséggel kezdte, mely hosszú időre befolyásolta gazdasági célkitűzéseinket és feladatainkat. Nyugat-Európa országaliihoz viszonyítva igen későn induló és feudális vonásokkal terhelt tőkés fejlődésünk csak megkezdte, de már nem valósította meg a gazdaságnak azt a szerkezeti átalakítását, mely a termelőerők gyorsuló fejlődésének feltétele lett volna. A történelmi helyzet által adott volt tehát az induló feladat, az elmaradott agrár-ipari országból ipari agrárországgá válni. A nagyarányú iparosítás, amivel e célkitűzés járt, itt is a városoknak kedvezett, mert az ipar fejlődéséhez jobb feltételeket talált a városban. Már önmagában ez a tény, a fejlődés szükségszerű útja falu és város fokozódó ellentétét kellett, hogy eredményezze. Ugyanakkor a termelési viszonyok átalakulásával, a munka és a tulajdon kapcsolata megváltozott, antagonisztikus ellentétük megszűnt, ami az új termelési viszonyokat alkalmassá tette arra, hogy megakadályozza a falu városnak történő teljes alá rendelődését. Ennek ellenére az ötvenes évek első felében elkövetett pol ibiikai és gazdasági hibák következtében a falu és város viszonya sokat romlott. Azt túlzás lenne mondani, hogy a város uralma alá hajtotta a falut, az igazságnak inkább az felel meg, hogy gazdasági és politikai céloknak rendelték alá a falut is és a várost is, 'melyeknek irreális elemei miatt mindkét településtípus fejlődése évtizedekig kényszerelemeket tartalmazott. E falut is és várost is sújtó gazdaságpolitika azonban alapcélkitűzéseiből faikadóan, végsősoron mégis a városnak kedvezett, a város társadalmi, gazdasági jelentőségét hangsúlyozta a faluval szemben. Az ötvenes évek a magyar gazdaság átalakulásának sorsdöntő korszaka volt, a szocialista iparosítás első nagy szakasza. Az iparosítás nemcsak az ipari termelés ugrásszerű növekedését eredményezte, hanem jelentős szerkezeti változást is, az energetika, a nehézipar elsődleges fejlesztése révén. Az első ötéves tervben a nemzeti jövedelem 35%-át használták fel beruházási célokra, míg a háború előtt csak 5-6%-át. 5 év alatt 65 új ipari nagyüzem épült, és 84 nagyobb arányú bővítést hajtottak végre.

1 Ekkor születtek új szocialista városaink: Komló, Dunaújváros, Kazincbarcika, Oroszlány, Várpalota. A nehézipari fejlesztés nyersanyaglelőhelyhez kötöttsége és nagy munkaerő-koncentráló hatása miatt jelentős településháiózat-koncentráló tényező is egyben, egyoldalú, erőltetett fejlesztése nemcsak a gazdaság területi eloszlásának aránytalanságaihoz, hanem településhálózati aránytalanságokhoz is vezetett.