Barakonyiné Winiczai Klára: Baranya aprófalvas településhálózatának múltja és jelene - Baranyai Krónikaírás 7. (Pécs, 1984)

Bevezető

BEVEZETŐ Annáik ellenére, hogy falu és város az emberi társadalom történetével egyidősek, mégis évezredeken át az urallkodó településforma a falu volt, ami nemcsak abban nyilvánult meg, hogy az emberek döntő többségének lakó- és munkahelyéül szolgált, hanem kiemelkedő gazdasági és társadalmi jelentőségében is. A tőkés fejlődés kibontakozásával, az árutermelés totálissá válásával a falu társadalmi-gazdasági jelentősége nagymértékben csökkent, majd minden vonatkozásban a városnak rendelődött alá. E folyamatnaik legszembetűnőbb, ugyanakkor pusztán egyik külső megnyilvánulási jele volt a falusi népesség arányának csökkenése, melynek helyenkénti és időszakonkénti viharos üteme szélsőséges vélemények születésére, így a falu jövőjének megkérdőjelezésére, vagy éppen ellenkezőleg, egy idillikus és romantikus álfalu-kép dicsőítésére adott alkalmat. A tőkés termelési viszonyok általánossá válása tagadhatatlanul a város nagy győzelmét jelentette a falu felett, ami azonban nem jelentette a falusi település megszűnését, melyet legszemléletesebben az a tény bizonyít, hogy még ma is falvakban él földünk népességének mintegy kétharmada. Természetesen a mai falu nem azonos a korábbi társadalmakéval. A falu éppen ezzel a változási készségével bizonyította életképességét. Ugyanakkor, e változási készség falutípusokkénti különbözősége is tény, melynek következtében még ma is léteznek a falusi települések olyan formái (pl. apró- és törpefalvak), melyeknek jövője társadalmi segítség nélkül elképzelhetetlen. A tanulmány adalékul kíván szolgálni az apró- és törpefalvak jelenének és jövőjének tárgyilagos megítéléséhez, egy olyan aprófalvas folt empirikus megközelítésével, mely az országos vizsga látóikból eddig többnyire kimaradt, s véleményünk szerint e jellegzetes településhálózati adottságú területek között sajátos helyet foglal el. A településformák megkülönböztetésére a dolgozatban a tartalmának jobban megfelelő falu és város fogalmakat használjuk annak ellenére, hogy ez nem minden esetben ©silk egybe a közigazgatási beosztást tükröző község és város fogalmakkal. Miután a szükséges statisztikai adatok község- és város-soros bontásban lelhetők csak fel, és a két fogalompár tartalma között nincsen akkora különbség, mely a következtetéseket befolyásolhatná, el kellett és el lehetett követni azt a ,,pontatlanságot", hogy nem tettünk különbséget falu és község között. Az adatgyűjtést 1981. IV. negyedévében és az irodalom feldolgozását 1982 második felében zártuk le.