Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Sándor László: Pécs 1780. évi szabadalomlevelének bemutatása külső ismertetőjelek alapján

is az oklevéladó nevének és rangjainak felsorolása követi, a grafitceruzával előre megvonalazott arabeszkes díszítésű szövegtáblákban. Az írásban arany maiuscula betűkből áll az uralkodónő neve, rangjai pedig az apostoli királynőig terjedően a betűsarkoknál élesen megtört fekete f raktárakból, mely szavak kezdőbetűi ugyanakikor kalligrafáltan arannyal kidolgozottak. Egyéb tartományi rangjainak felsorolása arany írólével készült antikvában olvashatók. Az általánosságban meghatározott alattvalókat, kikhez az oklevél szól (inscriptio), az intézkedést indokló jogi-történeti gondolatokat (arenga), a szándéknyilvánítást kifejező közlést (promuígatio), az oklevél kiállítását előidéző tények elbeszélő részét (narratio), az oklevéladó akaratának rendelkező fejezetét (dispositio) és az ehhez kapcsolódó szankciót a kilátásba helyezett büntetéssel (poena), a megerősítés, mefjpecsételés módját (corroborate), a privilégium kiállítójának külön megnevezését (subscriptor), a dátumot, az egykorú tisztségviselők és méltóságok fölsorolását, mint belső tartalmi oklevél szövegeiket már humanista kurzív írással rögzítették. A most felsorolt oklevélrészeket fekete guba esti ntával írták, mely aló'l kivételt képeznek a kurrens kurzívval és a verzál kurzívval formált kiemelt területek, mint például a püspöki, vagy a szabad királyi város megnevezései. Jelentőségük arannyal történő írással kapott nagyobb nyomatékot. A tipikusan barokk oklevélszöveget interpunkciós írásjelek alkalmazásával tagolták. Egyes szavaknál gyakran megfigyelhető a közös betűszáros kapcsolás (nexus) és a ligatúrás összevonás is. Kevésbé jelentkezik, de előfordul a szóközí és a szóvégi rövidítés. Az oklevelet Mária Terézia királynő saját kezűleg aláírta. Ellenjegyzői: gróf Eszterházy Ferenc kancellár és Brunsvik József kancelláriai titkár. Külön kívánunk szólni a szabadalomlevé] pecsétjéről, mivel jelképe, jogbiztosító tényezője volt az uralkodói akaratnak. Mária Terézia vörös viaszba nyomott, 140 mm átmérőjű, úgynevezett zárt, nagyobb pecsétje arannyal futtatott réztokban van, melyet 82,5 cm hosszú, duplán fogott aranysodratú bojtos zsinórral erősítettek fel a belső hártyalapok háromszoros átfűzése után a könyvalakú oklevélgerincre. Az alapszíneket is mutató pecséten"'

1 az osztrákházi korona és a nimbusszal övezett kétfejű sas látható, mellén a cseh királyi és az osztrák főhercegi koronákkal fedett főpajzzsal. A korona alatt 1769-es év olvasható. A főpajzs kétszeres vágással és hasítással 9 mezős osztású, hol mindegyikben tartományi jelképek címertöréses elhelyezése figyelhető meg. A középső mezőre (V. mező) ráhelyezve található a nagy szívpajzs, amely négyeit és azon egy boglárpajzs. A magyar szent koronás boglárpajzs hasított, jobb oldalán vörössel és ezüsttel nyolcszor vágott 4 pólya van,

5 bal oldalán pedig vörös mezőben zöld hármashalmon aranykorona és abból kiemelkedő ezüst kettőskereszt. Körülötte a dalmát leopárdfejek (kék mezőben koronás 3 arany leopárdfej), a horvát ostábla (ezüst és vörös alapszínnel kialakított sakktábla szerű rajzolat), a sziavon nyest (kék mezőben hullámos vágásokkal formált ezüst-zöld-ezüst pólyák, a zöldben fekete nyest fehér foltos mellel és a pajzsfőben 6 ágú arany csillag), végül a bosnyák fegyverzett kar (vörös mezőben jobbra fordult páncélos kar, aranymarkclatú kivont karddal) láthatók. A tőpajzs eleje (I. mező) négyeit, melynek közepében Csehország címeres szívpajzsa van, vörös mezőben kétfarkú ezüst oroszlán, fején arany korona. A jobb felső mezőben kék alapon a vörös-arany díszítésű morvaországi aranykoronás ostáblás sas figyelhető meg. Mellette, a bal felső mezőben arany alapon (a színábrázolás ezüstöt hoz, ami a ti póri um metszet hibájából ered) a sziléziai aranykoronás