Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

26 Hasonló jogokat megkap Szabadka (7. p.), Temesvár (6. p.). Pozsega (2. p.). Polgári ügyekben a perszonálishoz lehetett fellebbezni, minden ügyben és eljárásban (causae et processus omnes), amelyeket eddig az eszéki kamarai adminisztráció felülvizsgált és innen nem volt fellebbezhető és azokban, amiket a királyi kamara superrevisio alá vett, ítélettel és határozattal rendelkeznek (2. p.). Károlyvárosnál a tanács más szabad királyi városok jogköre szerint ítélkeztek. A fellebbezés a tárnokmesterhez történik (5. p.). 27 A statútum „Szabad királyi Pécs városának kebelbéli különös törvényei vagyis statútumai" cím alatt magyar nyelven nyomtatásban is megjelent. Egyébként a XXVII. pontból álló statútumot (1780. július 3-iki kelettel) Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen: Corpus Statutorum Hungáriáé Municipalium. Tom. V. Második fele. Budapest, 1904. 560—576. lapokon egész terjedelmében közli. 38 A statútum Corpus Statutorum. I. m. 576—578. I. 39 Vö. Csizmadia Andor, Tizedesek és fertálymesterek a dunántúli városokban. Szombathely, 1942. — uő. Tizedesek a régi Kolozsváron. Kolozsvár, 1942. — uő, A győri fertálymesterek. Győri Kalendárium, 1941. — uő, Fertálymesterek és tizedesek szerepe a magyar városok gazdasági és szociális életében. Szociális Szemle, 1942. - Zoltai Lajos, Debreceni utcakapitányok, tizedesek és tízházgazdák. Debrecen, 1939. — Breznay Imre, Az egri fertálymesterségről. Eger, 1939. 30 Iványi Béla, A városi polgárjog keletkezése és fejlődése, figyelemmel Buda és Pest városokra. Budapest, é. n. Statisztikai Közlemények 84. köt. 1. sz. 31 Statútum XVII. p. 32 Corpus Statutorum. V/2. I. m. 578—579. Eredetije a Baranya megyei Levéltárban: Pécs város esküformák jegyzőkönyvében, 104—105. I. 33 Lásd mindezekre Csizmadia Andor, A szabad királyi városok kegyurasága. Győr, 1937. 3/1 Lásd Csizmadia Andor előadását a dunántúli történészek 1980 májusi siófoki kongreszszusán a dunántúli városok kegyuraságáról, szedés alatt. — Szabadkán is megadták a kegyúri jogot, de azzal a megszorítással, hogy a katolikus lelkészt mindig csak a katolikus polgárok praesentálhatják. A görög nem egyesült vallású polgárok is szerezhetnek lelkészt ,,a maguk módja szerint". Mindkét rész a maga papjainak ellátásáról gondoskodik. (8. p.) Temesvárott a kegyúri jog gyakorlásában nem találunk megszorítást. (8. p.) Hasonlóképpen Pozsega és Károlyváros kiváltságlevelei is tartalmazzák a kegyúri jog gyakorlását. Pozsegánál a 8. p. a bel- és külsővárosi plébánosokra egyaránt vonatkozik. Károlyvárosnál a jus patronatust az 5. pontban találjuk. 35 Szabadkánál az oklevél a katonai és kamarai joghatóság alól való kivételt említi. (9. p.) Temesvárott bizonyos ügyekre és területekre megmarad még a katonai joghatóság. (9. p.) Ezenkívül a bánáti határőrvidék és katonaság ügyeit is a katonai hatóságnak rendelték alá. (7. p.) Pozsegán a királyi kamara ad instrukciókat a városnak. (13. p.) Károlyvárosban a város hatóságát teljesen elkülönítik a katonaitól. A katonai épületeket külön bizottság határozza meg. (14. p.) A városban csak a megállapított katonai épületekben van a katonaságnak jurisdictiója. (9. p.) Más eset a háború vagy háborús veszély. Akkor a városnak és a lakosságnak együtt kell működni a katonai prefektúrával, a fegyveres erőt kell támogatni. Szabadkát a kiváltságlevél árkokkal és idővel falakkal kívánja körülvenni, előírja, hogy kapukat építsenek s annyi hajdút tartsanak, amennyi a város megőrzésére szükséges. Itt is a kapitány áll a hajdúk felett. (11. p.) Temesvárott a vár jó karbantartását említi az oklevél anélkül, hogy ez városi kötelezettség lenne. Viszont a városnak háborús veszély esetén a katonai hatóságokkal együtt kell működnie, sőt szükség esetén fegyverrel is védelmezni a várat. A darabontok és hajdúk itt is a kapitány vezetése alatt állnak. (10,, 11. p.) Pozsegában nincs szó zsoldosok, illetőleg hajdúk tartásáról. Károlyváros is tarthat hajdúkat à szükséges számban, s azok is a kapitány vezetése alatt állnak. (11. p.) 37 A másik négy szabad királyi város kiváltságlevelében is benne foglaltatik a magszakadás esetén a város, illetve nemeseknél a királyi kincstár örökösödése, Szabadka 12. p., Temesvár 13. p., Pozsega 11. p,, Károlyváros 13. p. 38 Babies, A kamarai igazgatás, i. m. 49. I. 39 Babies, Pécs város szabad királyi rangra emelésének története, i. m. 22—23. I. 40 Corpus Statutorum. V/2, i. m. 567. I. Vl Szabadkán a görögkeleti rácok szadalmaikat tovább is élvezhetik, de polgárok a városban ezentúl csak katolikusok lehetnek. (13. p.) Károlyvárosnál ilyen megszorítást nem találunk. Pozsegánál megtaláljuk a kikötést, hogy csak katolikust lehet polgárnak felvenni, s más telket sem bírhat. (10. p.) 42 Szabadkán hétfőnként hetivásárt és ezenkívül 3 országos vásárt lehet tartani. (14. p.) Temesváron is engedélyezi a heti- és az országos vásárokat. A mérlegpénzt, a helypénzt és a vásári vámokat Temes vármegye meghallgatásával szabályozzák. (14. p.) Pozsegának