Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

tekintetett (!)", a felveendő polgárok tulajdonságait jól megvizsgálja, s amennyiben az a dolgokra alkalmasi, a 'közterhek viselésében hasznos, fel kell venni, ellenkező esetben elutasítani. A mesteremberek számát azonban mód és szükség felett ne öregbítsék, ami a céhek védelmét szolgálta. A polgárok iközé való felvételről, ha az új polgár a pénzbeli szolgáltatást is megfizette, levelet kellett kiállítani.

31 Egy másik, ugyancsak 1780-ból való statútum szerint az új polgárok előtt a tanács eskü kötelezettsége mellett felolvastatja, hogy aki a városi polgárok közé felvétetni kívánkozik, annak ,,istenfélőnek, jó erkölcsűnek" és a királyhoz hűnek kel! lenni. Kell, hogy a magistratusnak az illendő becsülést és tiszteletet megadja, ,,azoknak szavát fogadja". Ha a magistrátus valamelyik tagja városi dologban hivatja, megjelenni és a parancsot teljesíteni tartozik. Ha valami olyat hall, ami a városra veszedelmes lehet, arról jelentést köteles tenni. Ha kereskedést akar kezdeni, a várostól passust kap. Ezt használhatja, de nem idegen kereskedő érdekében. Ha háború támadna, a polgárnak kellő fegyverrel kell a kapitány seregében megjelenni és a várost saját vére ontásával is emberül szolgálni. Ezekre kellett az új polgároknak megesküdn'iök.

32 A kiváltságos városok jogai közé kezdettől — a 13. századi privilégiumok óta beletartozott a szabad plé'bánosválasztás joga. Ezzel kapcsolatban alakult ki a városok kegyurasága, mely nemcsak szorosan a plébánosválasztásban merült ki, sőt a választás jogát bizonyos mértékig megszorította, hanem egyrészről a plébánia ügyeiről való gondoskodást, másrészről a plébániai gazdasági ügyek ellenőrzését is magában foglalta. A kegyúr, vagy képviselője ezenkívül bizonyos tiszteleti jogokat is élvezett a templomban, vagy az egyházi szertartásokon.

33 Pécsett a kiváltságlevél is tartalmazza a kegyúri jog megadását „más városok szokása szerint a plébános előterjesztésének jogával" (ez azt jelentette, hogy a püspök által kijelölt három személy közül választ egyet plébánosul), de az oklevél külön kiköti a plébános „illő" ellátását is. A város részére plébániatemplomul a város közepén álló egykori mecsetet adja az oklevél, mely a rend eltörlése előtt a jezsuiták temploma volt. Ugyanakkor kiiköti, hogy az iskolai ifjúság a templomban ,,minden időben és pedig nem kegy gyanánt, hanem nekik járó jog alapjain végezhesse ájtatosságait és a plébániai istentiszteleteiket úgy intézzék, hogy az iskolai ifjúság számára elegendő idő és hely jusson az előbb említett templomban, hogy az egyik a másikat ne akadályozza". A kegyúri jog gyakorlásában a város kegyurasága nemcsak a templomokra, hanem Pécsett létező más tempiomokra - kivéve a püspöki székesegyházat - is kiterjedt, s ezek felett a város a későbbiekben gyakorolta a jogokat és teljesítette egyúttal a kegyúri kötelezettségeket is.

3

'

1 A városi privilégiumokban találunk egy pontot, melyben a városok ki vannak véve minden joghatóság (földesúri, katonai, kamarai stb.) alól, melyben előbb álltak. Ez a rendelkezés bizonyos mértékben tautológia, mert már a kiváltságlevél első rendelkezése közvetlenül a király hatalma és joghatósága alá rendelte őket. Pécsnél külön rögzíti az oklevél a kivételt a püspök, a káptalan, a székesegyház és a szeminárium joghatósága alól, amelyeknek eddig alá voltak rendelve és kijelenti, hogy a továbbiakban a városnak semelyik bármely nemzetiségű, rendű és állapotú polgára és lakosa nem marad semmi függésben a pécsi papsággal és azok alárendeltjeivel, hanem egyedül a helyi elöljáróságtól fog függni, s ez joghatóságát, mind személyi, mint dologi — t, i. a polgári telket illetően — ügyekben - kivéve a törvények által kivetteket - gyakorolni fogja.

30 A pécsi kiváltságlevél 11. pontja a város belbiztonságáról rendelkezik. Míg az 5. pont még a falak helyreállításának kötelezettségéről intézkedik, ez már azt rögzíti, hogy ,,a mai helyzet a város falainak helyreál Irtását nem sürgeti és mivel a város