Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Kajtár István: A városigazgatás demokratizmusa Pécsett (1780-1848)

1780 1823-48 kézműves 72% 65% kereskedő 2,1% 12% városi tisztviselő, értelmiségi 12,9% 20% földműves 2% ismeretlen foglalkozást űz 13% 1% 100% 100% Vegyünk végezetül szemügyre a demokratizmusra kiható két országos politikai tényezőt ! Ha a központi kormányzat várospolitikáját nézzük, úgy tűnik, Pécs elkésve lett szabad királyi város! Az udvar városbarát politikájai (a választott község támogatása a tanácsi oligarchiával szemben) kitutófélben volt. A városi önkormányzat első lépéseit a Józsefi központosítás szoros irányítása alatt kellett megtenni. Igaz, hogy a kalapos király igazgatási főtisztviselői keményen és kurtán elbántak a tanácsi klikk szakmailag alkalmatlan vagy korrupt tagjaival, pl. Würth bíró elmozdítására 1786-ban kifejezetten alkalmatlanságának bebizonyosodása miatt került sor,

30 a fegyelmet követelő vonal a városok polgárainak öntudatát és demokratikus városigazgatási gyakorlatát nem szélesítette. Ha pedig a ferenci reakció időszakát nézzük, a demokratizálódás bátortalan kísérleteinek a fagyos belpolitikai légkör legkevésbé sem kedvezett. Végezetül úgy érezzük, a szabad királyi rang törvénybeiktatásának elmaradása is negatívan hatott: a 19. század 30—40-es éveiben elzárta a városigazgatás demokratizálódásának egy lehetséges útját. A nemesség ugyanis a 19. század elejére megszüntette a szabad királyi városok fejenkénti szavazatának jogát az országgyűléseken. A nemesség politikusai úgy érveltek, hogy a magisztrátusok szűk klikkjét képviselik a városi követek, mivel a tanácsok választják és látják el őket utasításokká

1

!. Ezen kell változtatni, a polgárságnak beleszólást adni e kérdés eldöntésébe, s akkor ismét növekedhet a városi rend szavának súlya a Diétán. A reformkor váirosi törvénytervezeteinek egész sora terjesztette volna ki a Választott Községre és a polgárság többé-kevésbé tág körére a követválasztást. Ezzel párhuzamosan a tisztújításokat is demokratikusabbá kívánták tenni, s nagyobb szava lett volna a polgárságnak és képviselőinek saját sorsa intézésében. Ha voltak is a városok részéről mereven konzervatív szélsőséges megnyilatkozások, azért a reformkor idején számos város, így pl. Székesfehérvár, Szeged, Pest. Buda, Győr elindult a belső demokratizálódás útján, követválasztásba és az utasítások kidolgozásába vonták be a polgárság egyes csoportjait, s nem egy helyen az igazgatás egy részét is megnyitották előttük.

31 Mivel Pécs rangemelése nem lett becikkelyezve, az országos politikából kirekesztve, külső hatás sem vezethetett a városigazgatás kicsit is jelentősebb méretű demokratizálásához.