Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
I. rész Előadások - Benda Kálmán: Pécs és a magyar jakobinus mozgalom
JEGYZETEK 1 Petrovics levele, valamint az ügyben a következőkben említett valamennyi irat: Országos Levéltár E 708, A magyar jakobinusok iratai 5. doboz, 55 fasc. B No 94. alatt található. (Vö. A magyar jakobinusok iratai. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán. III. Bp. 1952. 290. I.) 2 A Babel és a Ninive Alois Leopold Hoffmannak II. Lipót megbízásából, az 1790-es magyar nemesi mozgalom ellen írt és névtelenül megjelent röpiratai. Az Eleutherii Pannoni] mirabilia tata Horányi Elek piarista szerzetesnek ugyancsak névtelenül, az előbbiekre írt válasza 1791-ből. 3 A magyar jakobinusok iratai, i. m. III. 290. I. No. 704. / > Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Kiadta Mályusz Elemér. Bp. 1926. Bevezetés 214. I. ••' A káté: A magyar jakobinusok iratai, i. m. I. 1025. és köv. I., a hivatalos közlemények: uo. II. 790-91. és 794-95. I. ,J Elsősorban Rúzsás Lajos tanulmányait kell említenünk: A pécsi ipar a feudalizmus korában. 1686—1848. Pécs, 1956. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 6.); A kapitalista iparfejlődés útja a Délkelet-Dunántúlon. Pécs, 1957. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 12.); A városi fejlődés a Dunántúlon a 18—19. században. Bp. 1963., és 2. része 1964. (Kny. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 43. és 51.) Ld. még Barta István: Pécs gazdasági élete a 18. században. Pécs, 1941. ' Thirring Gusztáv: Magyarország népessége II. József korában. Bp. 1938. 118. I. 8 Babies András: Pécs város szabad királyi rangra emelésének története, Történetírás, 1937. 507-567. I. 9 Dercsényi Dezső-Pogány Frigyes-Szentkirályi Zoltán: Pécs. Bp. 1956. (Városképek Műemlékek) 67. I. 10 Az eszéki ,, Vigilante" páholyra: Abafi Ludwig: Geschichte der Freimaurerei in Osterreich—Ungarn. II. Bp. 1891. 263. és köv. I.; a páholy pécsi tagjaira: Abafi Lajos: A szabadkőművesség Magyarországon. Bp. év nélk., főleg a 233. és 302. I. A szabadkőművesség szerepére: Benda Kálmán: A magyar jakobinus mozgalom története. Bp. 1957. 14—16. I. Martinovics Márkusra: A magyar jakobinus mozgalom iratai, i. m. I—III. névmutató; rövid életrajza uo. II. 27. I. " Martinovics jelentése: A magyar jakobinusok iratai, i. m. I. 487. és köv. I. Martinovics értesülései nagyrészt bátyjától, Márkustól származtak, aki többek közt Zala megye franciaborát alispánjával, Spissits Györggyel és rajta keresztül Hajnóczy Józseffel is baráti kapcsolatban volt. Ld. i. m. mutató. 12 A feljelentésre, a Deling elleni vizsgálatra: Sándor Lipót főherceg nádor iratai, i. m. 199. sz. 880-889. I. - A jogakadémia történetére: Kopcsányi Károly: A pécsi jogakadémia története. Pécs, 1897. és Lengyel Alfréd: A pécsi Királyi Akadémia története. (A pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. Pécs, 1967. 261-281. I.) 13 A második följelentés és vizsgálat iratai: uo. Vl A mogyar jakobinusok iratai, i. m. I. 641—642. I. 15 Lengyel: i. m. 280. I. 16 Uo. 281. I.
