Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Rúzsás Lajos: Pécs gazdasági fejlődése a jogi felszabadulástól, 1780-tól az I. világháború végéig

a verseny nagyon nagy, ezért mindent megtettek, hogy találmányokra, újításokra tegyenek szert, és így a tőkeerős versenytársaikkal meg tudjanak küzdeni. Jellegzetes Pécsre az, hogy a szénbányászatnak a megindulása, az infrastruktúrának a megváltozott szerepe előtt, a helyi piac kitágítása előtt a külföldi tőkés vállalkozók nem érdeklődtek Pécs iránt. Nem jöttök ilyen vállalkozók Pécsre, úgy mint Szombathelyre vagy Győrbe, hogy itt gyárakat alapítsanak.

10 Csak a 20. század elején látták meg a Pécs és vidékében rejlő lehetőséget, és bankokon keresztül a fővárosi tőke, ami egyszersmind a külföldi tőkét is jelentette, benyomult a Sopiana Gépgyárba, a Pécsi Bőrgyárba, a Pannónia Sörgyárba.

11 Az az idillikus korszak, amikor a gyáralapító még borkereskedő, bortermelő volt, esetleg a kereskedelem más ágaival is foglalkozott, a 19. század első évtizedében megszűnt. A város 1918-ra iparos várossá vált, de nem a nagyipar városává. A piac kitágulása segítette ugyanis a kisipart is. Az nőni tudott a gyáripar mellett, és nem esett vissza. Fentmaradását köszönhette annak is, hogy a pécsi kisiparosok megmaradtak a kapitalizmus korában is kisszőlők tulajdonosainak, kisbortermelőknek. Ennek hozadéka segítette át őket - a feudalizmus idejéhez hasonlóan a válságokon. A város igazgatási funkciója nagyot növekedett a kapitalizmus korában. A kapitalista állam kiépítette itt igazgatási szerveit: mezőgazdaságban a szőlészeti és borászati felügyelőséget, az erdőfelügyelőséget, ipari vonatkozásban a Kereskedelmi és Iparkamarát, a kereskedelem és közlekedésügy vezetésére az Államvasúti üzletigazgatóságot, a Posta és Táviroda Igazgatóságot, igazságszolgáltatásii vonatkozásban az ítélőtáblát és a különböző katonai parancsnokságokat. E funkciót erősítette a város iskoláival és kórházaival stb. Pécsnek ez a hatalmas gazdasági átalakulása lemérhető azon, hogy egyre nagyobb a városba tódulás, a város lakossága nő.

12 A városokhoz gravitáló területek kiterjednek, már nemcsak a Hegyhát és környéke, vidéke tartozik ide. A vasutak széttörték a bajai régiót, annak Duna jobb parti részét Pécshez kapcsolták, aztán a kanizsai vonal a megye nyugati részét kapcsolta Pécshez. így Pécs gazdasági területe kiterjedt egy nagyobb területre, amely túllépett a megyén. A kulturális funkció pedig tovább szélesítette ezt, mint mindenütt, a gazdasági területnél is nagyobb területet kapcsolt Pécshez. Hogy Pécs fejlődése a 19. században felgyorsult, vidéke kiterjedt, abban a gazdasági tényezők mellett a későn elért szabad királyi városi rang gyorsító szerepet játszott. JEGYZETEK 1 Braudel, F.: Capitalism and Material Life 1400-1800. New York, 1973. Harper and Row. (Először publikálva: Civilisatism materielle et capitalisme; Paris, 1967. Armand Colin.) 374. p. 2 Uo. 377., 378. p. 3 Rúzsás Lajos: A pécsi ipar a feudalizmus korában, 1686—1848. Pécs, 1956. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, 6. Uo. J Mándoki László: Adalékok a baranyai bosnyákok nyelvjárásához. Szemelvények a pécsi szűrszabók céhkönyvéböl. Baranyai Helytörténetírás. 1971. 154. p. 6 Kopasz Gábor: Régi pécsi kézműves mesterségek. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve. 1971. 174. p.