Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
I. rész Előadások - Vörös Károly: Pécs a 20. század elejének magyarországi városhálózatában
PÉCS A 20. SZÁZAD ELEJÉNEK MAGYARORSZÁGI VÁROSHÁLÓZATÁBAN Vörös Károly Pécs város szabad királyi városi rangra emelésének 200. évfordulóját ünnepelve, hc a privilégiumban méltán látjuk és hangsúlyozzuk is a városfejlődés addigi eredményeinek kifejeződését és mintegy elismerését — a várostörténeti szempontból nem kevésbé, sőt sokkal inkább lényeges az a funkciója, amellyel a város fejlődésének további útját egyengette: szabadabb viszonyokat, kedvezőbb mozgáslehetőségeket teremtve mindazoknak a gazdasági, társadalmi és kulturális erőknek, melyek a város rangemelését kiharcolták. Ugyanakkor azonban ebben a további fejlődésben már nem szabad eltúlozni a privilégium jelentőségét: a 19. század magyarországi városfejlődése igen számos példát tud felmutatni arra vonatkozólag, hogy nagy történelmi múlttal, hajdan jelentős gazdasági, igazgatási, kulturális központi funkciókkal bírt szabad királyi városok hogyan veszítik el jelentőségüket az ország új, immár a kapitalizmus törvényei szerint kialakuló gazdasági és területi munkamegosztásban, végül kényszerülve arra is, bogy lemondjanak az önálló törvényhatósági jogállás évszázadokon át viselt büszke rangjáról. Ami azt mutatja, hogy önmagában a szabad kírállyi városi rang már éppúgy nem lehet mércéje és biztosítéka egy, a modern városfejlődés feltételei között is fennmaradni képes városfejlődésnek, amint önmagában a bármilyen ősi nemesi rang sem fog tartósan kiemelt helyet biztosítani viselője számára a polgári fejlődésben. Amint a nemes uraknak az új viszonyok közötti tartós és sikeres felszínen maradásához immár polgári vagyonra, tőkére lesz szüksége — úgy egy város a fejlődés polgári feltételei közötti továbblépéséhez gazdaságának és társadalmának olyan alapozása és irányultsága is szükséges, mely a várost képessé teszi arra, hogy a hajdani jogállás adta lehetőségekkel továbbra is eredményesen éljen. Az a körülmény, hogy a szabad királyi városi rangra emelésének 200. évfordulóján Pécs Magyarország városainak élcsoportjában foglak helyet, azt mutatja: a városban nagyon is megvoltak ezek a továbbfejlődést biztosítani képes erők. De ennek a ténynek fel- és elismerése egyúttal indokolttá teszi azt is, hogy megkíséreljük nyomon követni azt az utat, melyet Pécs a rangemeléstől napjainkig eltelt két évszázad alatt tett meg. Kétségtelen, hogy ennek a feladatnak érdemi, elemző megoldása — akármilyen nagy vonalakban is — nem végezhető el egyetlen tanulmány kereteiben. Komplex és ennek megfelelően nagy forrásanyagot feltáró kutatások egész sora szükséges.