Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Kanyar József: Népoktatás és közművelődés Dél-Dunántúlon (1777-1868)

NÉPOKTATÁS ÉS KÖZMŰVELŐDÉS A DÉL-DUNÁNTÚLON (1777-1868) Kanyar József A másfélszázados töröík uralom következtében — mely a déli Dunántúlt alkotó Baranya, Somogy, Tolna és Zala vármegyéikben csak a 17. század végén fejeződött be - évtizedekig nem alakultak ki nagyobb városok, csak a jobbágyfalvak viszonyai közé ileszorított mezővárosok. A 150 esztendős hódoltság csaknem teljesen elpusztította e terület középkori virágzó kulturális-oktatási intézményeit is. A gazdaság lassú fejlődésével együtt — vele összhangban — lassan változni kezdtek a társadalom funkciói is, s ennek nyomában — ha lassúbban is — változtak a művelődési igények is. Végül is e művelődési igények azokból a funkciókból nőttek ki, amelyeket a gazdaság és a társadalom látott el egy-egy területen. így került Dél-Dunántúl - de az egész Pannónia is — a gazdasági és a társadalmi fejlődés perifériájára a hódoltság alatt, ahol is a másfélszázada állandósult török fenyegetés nemcsak a hódoltság korára fogta vissza a polgári fejlődést, de még a felszabadulás utánra is a feudalizmus megerősödése lépett századokra a nyomdoka ba. E vissza maradottság legszembetűnőbb jegyei közé tartozott a tájban a késleltetett városfejlődés, a városfejlődés megállása, illetve az átlagosnál is lassúbb regenerálódása, amely még a mezővárosi fejlődésre is kihatva — lassította, befullasztotta azt. A térségben a kis mezővárosok megmaradtaik valamiféle földesúri függésben lévő kisvárosoknak, amelyek a valódi városi polgárság kialakulásának a folyamatában nem képezhettek elégséges lendítőerőt. Jellemző, hogy e lassúbb fejlődés következtében a régióban csak egy város: Pécs tudta elnyerni a szabad királyi város rangot, s ezt is

{ csak utolsóként Pannóniában: Győr, Sopron és Székesfehérvár után, így a hét dunántúli civitásból mindössze csak egyetlen esett régiónk területére. Nem kevésbé jellemző viszont, hagy az ide 1785-ben Győrből áthelyezett királyi akadémiát (jogi főiskolát) 1802-ben visszahelyezték a Bécsből könnyebben ellenőrizhető Győrbe. Dél-Dunántúlt érzékenyen érintette az akadémia Győrbe való visszahelyezése, miután bölcseleti és jogi fakultásain - 1793-ban - már 179 hallgatója tanult 9 professzor vezetésével. A visszahelyezésnél Győr 8 megye érdekeire hivatkozhatott, Pécs pedig mindössze csak 3-ra : Baranyára, Somogyra és Tolnára. Végül is Pécs nem tudta Győrrel szembeni pozícióját tartani, még annak árán sem, hogy csak a jogi kar visszatartásán fáradozott, a bölcsészeti fakultást pedig átengedte volna Győrnek. Maga Somogy megye sem tudott mást tenni, minthogy