Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Benda Kálmán: Pécs és a magyar jakobinus mozgalom

elején kelt határozatában csak megdorgálásra ítélte és meghagyta katedráján. A vizsgálat hosszú hónapokon át folyt, megosztva a város közönségét Deling mellett és ellene. A királyi határozat ugyan Deling diadalával végződött, a felvilágosultaik táborának adott igazat - az ellentétek azonban ezzel korántsem csitultak el, 'sőt élesedtek. 1794. május 30-án Nóvák Krizosztom, a pécsi tankerület főigazgatója ismét följelentette De lin get: előadásaiban részletesen elmondja az Isten létét cáfoló érveket, de egyet sem sorol fel a mellette szólókból. Egyébként is ;Kant filozófiáját tanítja, s ezzel kétségekre neveli a hallgatóságot. Ennek következménye, hogy az ifjúság szabad gondolkodó, tiltott könyveket olvas és felforgató tanokat hirdet.

13 A vizsgálat hosszan elhúzódott, s már a jakobinus per légkörében fejeződött be: Ferenc király, a nádor javaslatára, 1795. május 28-án Del in get azonnali hatállyal menesztette az akadémiáról. Jegyzeteit bevonják, helyébe Vladimir Mihály bajai káplán kerül. Pécsett tehát az 1790'-es években erős értelmiségi bázisa lehetett a forradalmi eszméknek. Azt, hogy az 1793-ban kibontakozó jakobinus szervezkedésnek voltak-e a várossal közvetlen kapcsolatai, volt-e a titkos társaságoknak pécsi tagja, nem tudjuk. Nem valószínű azonban, hogy Martinovics Ignác ne avatta volna be bátyját, Márkust, a városi orvost, akivel mindvégig szoros kapcsolatot tartott. Pécs környékén működött egy ideig a horvát származású Delivuk Márk (Marko Delivuk) is, Hajnóczy lózsef, Laczkovics János és Martinovics Ignác belső barátja, akit a jakobinus szervezkedésben való részvétel gyanújával a Magyar Kamaránál viselt állásából elbocsátottak.

1

'

1 A gödrei plébánoshoz a forradalmi káté akár az ő, akár Martinovics Márkus közvetítésével eljuthatott. Ha pedig eljutott, bizonyára többen is tudtak róla, talán föl is esküdtek a titkos szervezkedésbe. Nem bizonyítható, de a lehetősége megvan. 1795 tovaszán, Deling eltávolítása és a jakobinus vezetők kivégzése után a polgári törekvések Pécsett is elnémultak. A város azonban elvesztette a kormány bizalmát. Pécsett rossz a légkör, mondották, nem alkalmas az ifjúság művelésére. Mintha a diákok ezt a véleményt alkarnak igazolni, 1799 nyarán újabb botrány robbant ki. A városon francia hadifoglyokat szállítottak keresztül, s amikor megpihentek, az akadémiai hallgatók csoportosan keresték fel őket, hogy elbeszélgessenek velük, az akadémia igazgatója szerint kinyilvánítva ezzel a forradalom katonái és a forradalom iránti rokonszenvüket. Ezt követően egyesek az egyházi szobrok „megbecstelenítésétől" sem riadtak vissza.

13 Az 1799-es eset végleg a város ellenségeinek malmára hajtotta a vizet. 1801 végén I. Ferenc elrendelte, hogy az akadémiát költöztessék vissza Győrbe. Pécs városa és az akadémia hiába kérte közös beadványban a főiskola meghagyását, arra hivatkozva, hogy a város éghajlata egészségesebb, mint Győré, ahol a drágaság is nagyobb — a király nem változtatta meg elhatározását. 1802 elején az akadémia már Győrben nyitotta meg kapuit.

10 Jóllehet a magyar jakobinusok elleni 1794—95. évi pernek pécsi vádlottja nem volt, a város mégis igen súlyosan lakolt kormányellenes és demokratikus magatartásáért.