Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Csizmadia Andor: Pécs városjoga a város felszabadulásakor

az elaggott Klimó halála vetett véget. Sedis vacantia következett, amely alkalmas volt arra, hogy az ekkor ügyködő káptalan pénzbeli kártalanítás fejében kénytelen kelletlen beleegyezzék a felszabadításba.

12 Még Mária Terézia uralkodása alatt, 1780. január 21-én állították !<i a kancelláriában a város felszabadítására vonatkozó királyi privilegiumlevelet,

13 melyet Pécsett április 19-én hirdettek ki nagy ünnepségek között.

1/1 Az oklevél arengájában a királynő a polgári együttlakás szükségességéről elmélkedik, amelyből nagy fejlődést lehet elvárni, s ebből a király és a nép hasznát szolgáló kereskedelemre és áruforgalomra sok előny származik. Ezért jutott a királynő'is a'hhoz az elhatározáshoz, hogy a városok szabadalomkiváltsággal való felruházásához és a városok gyarapításaihoz beleegyezését adja. A konkrét esetben a királynő figyelembe veszi Pécs kiváltságos püspöki város polgárainak és lakóinaik érdemeit, amelyet a Délvidék visszaszerzése és a török iga alóli visszafoglalása terén, majd a Rákóczi felkelés idején ,,vagyonuk kockáztatásával és sok polgártársuk halálával" tanúsítottak, a legutóbbi háborúban az újoncállítás terén kifejtett buzgalmukat, a hadseregnek történt gabona szállításukat s reméli, hogy a jövőben is a közjó érdekében fognak szüntelenül munkálkodni. Azt is őszintén megmondja a királynő, reméli, hogy ha Pécs a szabad királyi városok sorába kerül, ,Jobban benépesedik és ezáltal az adóalap a közterhek viselésére tovább fog növekedni, az áruforgalom és a kereskedelem ... új lendületet vesz". Arra is rámutat, hogy a népesség növekedése azt is jelenti, hogy ez az ellenséges határokhoz közel fekvő város egy esetleges háborúság idején hatékonyabban fog az ellenséggel szemben ellenállni és az ellenséget vissza tudja szorítani. Utalt az elhunyt Klimó püspök azon nyilatkozatára, 'hogy a pécsi püspökség által a váiros felett gyakorolt földesúri hatalom „botrányköve" és forrásai volt a viszállykodásnak és alattomos gyűlölködésnek a papság és a polgárság között. Ezt megszüntetni kívánja, ezért ,,királyi hatalmának teljességével" a szabad királyi városok gyarapítását akadályozó 1637. (helyesen 1688.) évi 17. tc. előzetes figyelembevételével a földekkel, jogokkal és kiváltságokkal együtt Pécs püspöki várost szabad királyi várossá emeli. A királynő a további dispositióban 22 pontban sorolja-fel az új szabad királyi város jogaira vonatkozó rendelkezéseket.

1

'' A jogok tekintetében a polgári korszak szeretett különbséget tenni közjog és magánjog között. Ezt a megkülönböztetést a feudális kor alig ismerte. Mária Terézia Ratio Educationisnak nevezett rendelete ugyan kiváltságként említi, hogy meg kellene írni alapos felkészültséggel az ország közjogát (lus publicum), de Grossing, majd Rosemann (ürményi József országbíró művének tulajdonították) könyvei csak II. József uralkodásának végén, 'illetve még csupán a következő évtizedben jelentek meg.

111 Valójában a közjogot, vagy annak legnagyobb részét Mária Terézia idejében még a jus patrium (hazai jog) néven ismert disciplina tartalmazta, melynek tankönyve is készült Huszty István egri primarius professor sok kiadást megért Jurisprudentia practica-ja képében, s ez a könyv az egyes rendek jogállásával is Foglalkozott. Mindenesetre a szabad királyi városok jogállásáról anélkül beszélhetünk, hogy éles megkülönböztetést tegyünk közjog és magánjog, a polgárok közjogai és magánjogai között. Az oklevélnek mindjárt az első pontja tartalmazza, hogy minden előjogot, mentességet és szabadalmat, amit törvény alapján, vagy a szabad királyi városoknak jogszokása szerint használnak, Pécs város használni, élvezni és birtokolni képes legyen, s ami a fő: „az ország negyedik rendjébe az országgyűlési részvétellel és szavazattal belépjen és az ország bevett szokása szerint a legközelebbi országgyűlésen az ország törvényei közé becikkelyeztessék". A királynő e ren-