Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Kállay István: Mária Terézia várospolitikája és Pécs szabad királyi városi rangra emelése

MÁRIA TERÉZIA VÁROSPOLITIKÁJA ÉS PÉCS SZABAD KIRÁLYI VÁROSI RANGRA EMELÉSE Kállay István Mória Terézia reformjai már apja, III. Károly alatt megkezdődtek, már ekkor jelentkezett az a törekvés, hogy Magyarország belső igazgatását tárgy, és ne a rendi szempontok szerint osszák be. III. Károly idején újult meg a magyar közigazgatás és a speciális magyar szervek (pl. a helytartótanács) létrehozása bizonyos fokú dualizmus kialakulásához vezetett. Ebbe az irányba mutat az igazságszolgáltatás átszervezése, a polgári (hadi) biztosság felállítása, az alapítványokra, a vallásügyekre fordított központi figyelem, a vármegyei és a városi pénzkezelés felülvizsgálata, a nemesi vámok megszüntetése.

1 Mind olyan kérdések, amelyek Mária Terézia alatt bontakoztak ki teljes egészükben. A folyamatosságra a legjobb példa a vámszabályzat modernizálása. A köztudat szerint ezt Mária

1 Terézia ideje alatt kezdeményezték és 1754-lben hajtották végre. A Hofkammerarchivban végzett legújabb kutatásaim során azonban azt állapítottam meg, hogy a Vectigal ügye már az 1730-as években felvetődött. Konrád Wolfgang Neffzer,- -kamarás és harmincadbérlő 1732-ben javasolta, hogy a vámot 5%ban állapítsák meg. Javaslata szerint azon áruk után, amelyek Magyarországra nézve hasznosak voltak, 3—4% vámot kel lett volna szedni. Az országból kivitt áruk után viszont csak 1—3%-ot, hogy ezáltal a kivitel növekedjék. Az átmenő áruk után eddig alig volt bevétel — írja Neffzer —, a jövőben ezek után 1 1/2, 1, 1/2, 1/4, illetve 1/8%-ot kell szedni. A nem az örökös tartományokból származó külföldi árukat két- és háromszoros vámmal kell viszont sújtani. A szabad királyi városok ne éljenek vissza harmincadmentességükkel ; ne adják tovább a szabadon behozott árukat idegen, vagyis nem polgár kereskedőknek. Neffzer javasolta, hogy minden szabad királyi város — bizonyos megváltás (Aequivalent) lefizetése mellett — mentes legyen a vámtól. Ha ezt az összeget nem tudnák fizetni, akkor inkább a királyi adóból (census regi us) kell nekik engedményt adni. A bécsi Udvari Kamara 1737-ben ellenezte az új vám szabályzat bevezetését, mivel az Újszerzeményi Bizottság által a déli határvidéken bevezetett tarifát zavarta volna. Az Udvari Kamara szerint az új vámszabályzat bevezetése az újszerzeményi területeken a vámbevételek visszaesését hozta volna magával, és ezeken a területeken a m úgyis volt már ,,Cansumo-Mauth". Az Udvari Kamarának ezen a negatív véleményén múlott 1737-ben, hogy az új Vectigal nem került bevezetésre, illetve bevezetése 1754-ig váratott magára.

3 Neffzer javaslataiból kitűnik, hogy a szabad királyi városok jelentős része már a