Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Rúzsás Lajos: Pécs gazdasági fejlődése a jogi felszabadulástól, 1780-tól az I. világháború végéig

kereskedelem — láthatólag már a század első felében - erősödött. A közigazgatási funkció szintén erősödött annyiban, hogy az egyház líceum megalapításával, fő­iskola megszervezésével Pécs kulturális szerepét emelte. A város és vidéke gazdasági kapcsolatának kiszélesedését, elmélyülését a kapi­talizmus kora 1848 után hozta meg. Ebben már döntő szerepet játszik a szén, amely ekkor kezdte éreztetni igazán a hatását. Pécs a 20. század első felében az előtt a helyzet előtt állott, hogy vagy megnő valami módon a kereskedelme, főleg a kereskedelemhez szükséges infrastruktúra, vagy fejlődése megáll. Akkor még senki sem tudta megjósolni, hogy sok esetben e változást a vasutak hozzák meg. Ez történt Pécs gazdasági életében is. A szén­szállítás érdekében megépített pécs-mahácsi vasút összekötötte először 1852-ben Pécset a Dunával, aztán 1867-ben Barcson, Nagykanizsán át Budával, majd 1870­ben egyenes kapcsolatot teremtett Pest és Pécs, illetőleg 1882-ben Pécs és Eszék között. 9 A vasút megváltoztatta az infrastruktúrát, amely eddig kedvezőtlen volt, most egy csapásra Pécsre kedvezővé vált. Még egy nagy lökést kapott Pécs a széntől. A szénbányászat megindulása, annak idegen tőkével való fejlesztése azt jelentette, hogy a munkáskezek számának fel­halmozódása egyszerre meggyorsult, és ezzel kiszélesedett a fogyasztók piaca. A városban most már nem csak a bejáró, ingázó munkások száma nőtt meg, ha­nem a letelepült munkásoké is. Természetesen mikor ilyen változás ér egy várost, mikor a piac ilyen kedvezően kitágul egy város számára, akkor a városi funkciók is változáson mennek át. Említettük, hogy Pécsnek agrár-, kereskedelmi, ipari funk­ciója és igazgatási funkciója volt. Ezeknek sorrendje, egymáslhoz való aránya azon­ban a piac kitágulásával megváltozott. A mezőgazdaság súlya, jelentősége bizo­nyos fokig veszteséget szenved, mert a század végén a hatalmas fíloxéravész tönk­reteszi a pécsi szőlőterületeket is. Aztán a borkereskedelmet sújtja egy nagy harc, egy kampány, amelyet a budafoki borkereskedelem intézett Pécs ellen, hogy kon­kurrensét letörje. Az agrárfunkció meggyengült, de nem veszett el. A kereskedelmi funkció viszont nőtt, azt látjuk, hogy a város adózói között 1881-ben még csak 682 a kereskedő, 1910-ben már 1808. Ugyanakkor megváltozik az ipar funkciója is azoknak a változó soknak a következtében, amelyek az iparon belül előidéződnek. A nagyobb infrastruktúra kínálta a csábító lehetőséget, hogy a kereskedők tőkéjük egy részét átvigyék az iparba. Ez a próbálkozás már a második kísérlet volt. Mint láttuk, az első, a manufaktúrák korában, a század elején kevés sikert hozott. A gyá­rak létrehozása az ősi pécsi nyersanyagban, a fában, sikerrel járt. Malmok, hordó­gyár, parkettüzemek keletkeztek. Sikerrel járt a kereskedelmi tőkének átmenetele és próbálkozása a kő- és agyagiparba is. így jött létre a Zsolnay-gyár. Sima volt az átmenet, nem kereskedelmi tőkéből, hanem egyenesen szerves fejlődés alapján jött létre a Pécsi Bőrgyár és a Kesztyűgyár. Ugyanígy három sörgyár. Hogy itt az ipar és a kereskedelem között az arányok eltolódtak, ez abból látható, hogy a legtöbb adót fizető pécsi polgárok között a gyárosok száma nő, a kereskedőké pedig apad. 1887-ben a virilisták között kereskedő volt 14 (27%), gyáros csak 8 (14%). 1913^ban viszont a kereskedők száma 11 volt (16%), a gyáros pedig 13 (19%), több mint kereskedő. A pécsi kereskedelem felemelkedett, igyekezett betölteni azt a szerepét, amelyet a más városokban már a 18. század végén elért, de ez még mindlig kicsi volt. Azok a kereskedők pedig, akik átmentek az iparba, nem szakítottak a kereskedelem m el sem, sőt még az agrártermeléssel sem. A nagy gyárvá Halatok tulajdonosai a 19. század elején bortermelést is folytattak, borral kereskedtek. S mivel tudták, bogy

Next

/
Thumbnails
Contents