Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

I. rész Előadások - Rúzsás Lajos: Pécs gazdasági fejlődése a jogi felszabadulástól, 1780-tól az I. világháború végéig

kisszerűségében is, hogy milyen nagy körzetben jártak a pécsi iparosok vásárokra. Nemcsak Mohács, Siklós és a baranyai mezővárosok, hanem Baja, Eszék, Vukovar, Újvidék, aztán Székesfehérvár, Győr vásárait is felkeresték, a Balaton partján túlialkat, a nyugat-dunántúliakat azonban már nem. Igen' érdekes adatunk van egy vonatkozásban a pécsi ipar erejére is. Mosón városa kérte a 18. század elején Pécs város tanácsát, hogy szabja meg, mennyi posztót szabad egy pécsi posztósnak előállítani, szabályozza a pécsi tanács a posztóterme'ést, hogy a posztósok Dunántúlon megéljenek. Másszóval a pécsi konkurenciát akarták a Pécsen kívülí posztósok mérsékelni.

6 A pécsi ipar erejét mutatja az ötvösipar is. A görögkeleti egyházaknak főként itt készültek a templomi kegyszerei/ A pécsi ipar egyfelől kisszerű volt, másfelől azt látjuk, hogy a 18. században nem a dél-dunántúli, hanem a dél-magyarországi és a horvát városok ipara előtt járt. A harmadik funkció, amivel Pécs akkor rendelkezett, s amiivei Pécs szintén magához kapcsolt területeket, az a kereskedelem. A kereskedelem nem játszott a 18. században jelentős szerepet. Jelentősége szerint a városi funkciók közt csak harmadik helyen állott, holott akadt Magyarországnak olyan városa, ahol első helyen. A pécsi kereskedelmet jórészt az iparosok bonyolították le, hivatásos kereskedő, akkor úgy hívták, hogy letelepült kereskedő, kevés volt. Kevés tőkével rendelkeztek. Hogy a 18. század végén mennyire kis forgalmat bonyolítottak le, mutatja, hogy a pécsi kereskedők állandóan panaszokká

1

! éltek a megyénél a házalók ellen. Volt ezen kívül Pécsnek még egy negyedik funkciója is. Ez az igazgatási funkció. Az igazgatási funkció azonban egyáltalában nem azt jelentette, mintha Pécs valami nagy közigazgatási központ lett volna. Valóban a többi megyékkel szemben (Somogy vagy Tolna megyékkel szemben) az a jelentősége megvolt Pécsnek, hogy már a török kiűzésétől fogva megyei székhellyé vált. De nagyobb jelentőséget adott ennek az egyházi, földesúri városnak az, hogy egy egyházmegyének, amely Tolnától a Verőce megyei Sárengrádig és Pozsega megye közepéig terjedt, volt a központja. A város és vidéke kapcsolata azáltal nő és erősödik, hogy a vidék mind távolabbról és gyakrabban keresi fel központját. Honnan jötteik a pécsi hetipiacosok e'adói? Pécs környékén is kb. egy napi járóföldnyi területről. De gyakrabban, mint hetente egyszer vagy kétszer keresték fel a várost a Hegyhát falivái, Pécstől északra, a mostoha természeti viszonyok között élő falvak lakói azzal egészítették ki kenyerüket, hogy dolgozni a pécsi szőlőikbe jártak. Van még egy mutató ebben a lassú fejlődésben, ami arra utal, hogy Pécs városa fejlődött. Ma vizsgálják a külvárosokat, a városok elővárosait, abból a szempontból, hogy honnan töltődnek fel. Azok a munkások, akik meg akarnak gyökerezni a városban, az elővárosokba költöznek be. Az utcanevekből is látjuk, hogy elsősorban a Hegyhát adta Pécs Ágoston-tér mögötti külvárosának, a Budai külvárosnak, sőt a Szigeti külvárosnak is a népét. A legszorosabb kapcsolatot ekkor Pécs a tőle északra eső területekkel tartotta. A beköltözők számát a Budai külvárosban a török uralom alól Boszniából érkező horvátok is emelték. A mezőgazdasági vonzáskörzet ekkor azonos volt az ipar vonzáskörzetével. A kereskedelem körzete nem tudott nőni. Ebben az időben a kereskedelmi funkció fejlődésének döntő tényezője a közlekedés. Csakhogy Pécs vízi úttal nem rendelkezett. Ez tehát sem a kereskedelem fejlődését, sem a közigazgatás funkciójának fejlődését nem segítette elő. így történt, hogy amikor 1828-ban felmérik a városok lehetőségeit, Zombor város polgármestere megállapította, hogy Pécs szép város, jó levegője, jó bora van, de jövője nincs, mert se hajózható folyója, se fő útja