Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Szkladányi Péter: A Pécsi Királyi Főgimnázium zenéje a 19. század első felében

kötelezték az ifjúságot, hogy ai délutáni óráikat követően némelyük napom gyűljenek össze, és a nagyobb buzgóság érdekében gyakorolják az énekeket.

16 Két évvel később pontosabb a megfogalmazás: ahhoz, hogy az egybegyűlt ifjúság a mise alatti énekeiket megfelelően tudja, el rend éltetett, hogy egyes délutánokon az órák befejezése utón, az iskola épületében a körülményektől függően énekeket tan ujjának és gyakoroljanak.

1

' 1822-ben ezek a próbák az év elejétől kezdve szerda és szombat délután vannak.

18 Hasonló bejegyzést olvashatunk a következő évben is, de most már csak szombaton délután van próba, és az is elmarad, ha nem újat tanulnak, hanem csak a régit ismétlik.

19 1825-től kezdődően a próbák vasárnap és ünnepnapokon a délutáni 'hittan elé kerültek.

20 Világosan látszik tehát, hogy nem egy jóhangú kórus kialakítása a cél, hanem az, hogy mindenki vegyen részt az éneklésben. Az egyházi év különböző ünnepein is fontos szerepe volt az ifjúság énekének, így a Nagyhét első három reggeléin az előírt szentlecke fölötti elmélkedés közben. Külön megjegyzik, hogy az elmélkedéseket és a közbevetett énekeket a Pécsett, 1822 körül nyomtatott könyvecskéből veszik, amelyből egy példányt a szokás szerint elküldtek Győrbe.

21 Ezt Knezevich István, helyi nyomdász készítette, ma egy példánya sem ismeretes. Ismerj ük viszont az 1823-ban németül nyomtatott könyvecskéjét, amely 48 oldalon imákat, litániákat és három hosszabb énekszöveget tartalmaz kották nélkül a pécsi Kálváriát látogatók számára.

22 Ide tartozik, hogy 1804-ben Győrből brevári urnákat, misszálékat, antifonálékat és énekeskönyveket lehetett a gimnázium számaira rendelni.

23 Visszatérve a Nagyhétre, délután a Jézus neve litániát énekelték, 1825-től már csak imádkoztak. Nagypéntek délutánján végigjárták az összes belvárosi szentsírt, közben a rózsafüzért mondva. Nagyszombat reggelén a szokásos énekes mise volt, este pedig a feltámadásí vesperás.

27

' A Karácsony kapcsán a későbbiek folyqmán kitérek a betlehem ezé s re. Régi szokás szerint a diákság részt vett az Űrnapján, illetve a város fogadalmi ünnepein rendezett nyilvános körmeneteken.

2

' A város ünnepei ekkor a következők voltak: Húsvét utáni 2. vasárnap a Xavér kápolnához; Szt. Flórián napján (május 4.) a mai Flórián téri szoborhoz; Szentháromság ünnepén (Pünkösd után az 1. vasárnap) a mai Széchenyi téren álló szoborhoz; Havas Boldogasszony napján (augusztus 5.) pedig a Havihegyi kápolnához.

20 Ezeken a körmeneteken az ifjúság Spiess János városi tanácsos által adományozott díszes lándzsás zászló mögött vonult fel.

2

' Színpompás kép lehetett, mert a zászlót egy díszmagyarba öltözött fiú vitte, akit két társa követett kivont karddal, azután jöttek a diákok és tanáraik.

28 Az alsóbb osztályok, a grammatisták a rózsafüzért mondták, a humanisták pedig a papsággal együtt énekeltek.

29 A körmenetek énekeiről nincs pontos leírás, nyilván az ünnepeken szokásos antifóniákat es népénekeket énekelték. Bizonyára voltak azonban ezek között olyanok, amelyeket csak az ifjúság éneikéit, erre utal az úrnapi körmeneteknél az a felhívás, amely szerint az ifjúság az Oltáriszentség felé fordulva, amint a hely engedi és a harangzúgás nem akadályozza, ünnepi himnuszait külön énekeli.

30 1833-tól kezdve a Haviboldogasszony tiszteletére rendezett körmeneteken már nem vesznek részt, mert az ünnep beleesett a nyári szünidőbe. Egyéb körmeneteken, így a keresztjáró napokon,

31 Fábián és Sebestyén ünnepén, vagy Szt. Márk napján a búzaszentelésen ritkábban vettek részt.

32 A keresztjáró napok zenei vonatkozásait megismerhetjük Wilfling Antal székesegyházi orgonista 1828-ban másolt ,,

Cant us Ceremoniales"-éből. A körmenet első napja a belvárosi, második nap az irgalmas, harmadnap pedig a ferences templomhoz ment. A templomokban hallgatott misék közben Szűz Máriára, Szt. Sebestyénre és Assisi Szt.