Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Kajtár István: A városigazgatás demokratizmusa Pécsett (1780-1848)

Nem sokáig tartott az egyetértés. Az egyre súlyosabb pénzügyi visszaélések mel­lett (különösen az árvapénztárt illetően voltak ezek a város éves kiadásával felérő nagyságrendűek 22 ) egyre többször negligálta a Tanács a VK. kémeseit, álláspontját A számadások ellenőrzéséből! pedig gyakorlatilag kirekesztette a szószólót. Emellett különösen sérelmes volt az a központi szervek által jóváhagyott gyakorlat, hogy a tisztújítások között megürült állásokra a tanács helyettesített. Ebben a választott polgárok a statútum számukra biztosított jogosítványának durva sérelmét látták. A helyzet egyre jobban kiéleződött, különösen 1842 januárjától, amikor (hasonlóan 1836-hoz, amikor a lemondott szószólót a Tanács helyettesítette más személlyel) a VK. elnöki tisztére, aj szószólói állásra ismét a Tanács nevezett ki, igaz a polgárság bizalmát élvező Müller Ferencet. 23 A város bécsi és budai ágensei szüntelenül to­vábbították a központi szerveknek, majd a kinevezett királyi biztosnak a Választott Község panaszait, kívánalmait. Gyakran előszobáztak delegációk Bécsben, illetve Budán, a pécsi polgárok küldöttsége 1845-ben még V. Ferdinándhoz is eljutott audienciára. 2 ' 1 A harcok a korrupt váró s vezetőség bukásával zárultak. A VK. szervezete differenciálódott. 1843-ban állandó választmányt alakított a na­gyobb és érdekesebb tárgyak kidolgozásaira és folyamatos tárgyéiá'sóra a szószóló vezetésével előbb 6, majd 11 főve!. 25 1847 végén a közelgő tisztújításon való közre­működését szabályozta, másodszószóló rendszeresítését kérte, ment a szószóló aka­dályoztatása a testület működését sokszor megbénította. 1848 elején azután el kí­vánták érni, hogy a tanácsülésekre a szószólót és két választott polgárt ismét be­engedjék. 26 Az, hegy a 90 fős testület sikeresen bővítette beleszólását a város ügyeinek inté­zésében, korántsem jelentett komolyabb demokratizálódást. Féltékenyen vigyázott a VK., hogy a polgárság csak az ő közvetítésével érintkezzen a Tanáccsal, a tudta nélkül panaszt tevők ellen mindig vizsgáilatot, felelősségre vonást szorgalmazott. 27 A polgári forradalom előtt, 1847. december T9-én a várost kormányzó két (szűk és legszűkebb) testületből kirekesztett polgárok gyűlést szerveztek, négy küldöttjük számos aláírással ellátott iratban kérte a Tanácsot és a Választott Községet, hogy mindkét szerv jelölésébe és választásába a polgárság nagyobb része is befolyhas­son. A felolvasott kérést azzal .utasították el, hogy az eddig szentüli megtartott (!?) királyi rendeletek és a szobadalomlevél a tisztújítást világosan meghatározza (a Pri­vilegium 6. és a Statútum 3. pontját felolvasták!). Ezzel egy mérsékelt demokratizá­lási kísérlet nem annyira a Tanács, mint a céhpalgárok szervének, a Választott Köz­ségnek ellenállásán megbukott. 28 Pár hónap múlva a felgyorsult események egészen új dimenziókat hoztak a nép­képviseleti elv megvalósításával Pécs várasigazgatásámalk demokratizmusa terén is. Ügy tűnik azonban, hogy a belviszályok eseményei döntésre nem vitt birkózása a legszűkebb (patricius) és a város polgárságához képest szűkebb (céhes) ele­meknek. Ennek a társadalmi mozdulatlanságban rejlik magyarázata. Pécs nagyszerű ipari és urbanisztikai fejlődése csak a kiegyezés után 'indul meg, korszakunkban a kortársak sokkal inkább Pécs szőlőit, mintsem kézműveseit dicsérik. A 20. századi történész Pozsony középkorának alkonyán uralkodó városi gazdálkodást és polgári életformát hoz fel Pécshez analógiaként. 29 Ez a Választott Község összetételén is lemérhető: 1823 és 1848 között mintegy 100 fő került újonnan megválasztásra. Ha őket az 1780-as 93 fővel vetjük össze, a következő képet 'kapjuk:

Next

/
Thumbnails
Contents