Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Kajtár István: A városigazgatás demokratizmusa Pécsett (1780-1848)

bocsátották be. 1763—1779 között lényegében er a gya'korlat állandósult, az évente november 1-én tartott restaurációk sorain a megüresedett szenátori és választott községi helyeket

0 töltötték csak be, az egyszer megválaszottakat ismételten nem bocsátották megerősítés alá. A választott község kiegészítésében maradt a polgárságnak szerepe, de már az 1763-as statútum úgy rendelkezett, hogy „Sessiák alkalmatosságával senki a város házába, annyival is kevesebbet pedig a tanácsba menni merészeljen, ha nem oda való, vagy nem hivatik". Természetesen ha a „külső tanács híre nélkül el nem végezhető" dolgok adódnak, a fürmenderékke! az élen „a 90 emberek" a tanácsülésben megjelenhetnek.

7 Ezután vizsgáljuk meg a rangemelés körüli állapotokat a polgárság számát, a választott község és a tanács viszonyát szabályozó rendelkezések tekintetében.' A II. Józsefi népszámlálás adatai szerint a váras jogi népességének 1785-1787ben 5,5-5,6%-a rendelkezik polgárjoggal. Ez az arány ugyan az országos átlag (6,7%) alatt marad, de magasabb mint pl. Buda (4,8), Szeged (4,25%) megfelelő értékei, és a 18. század közepén és utolsó harmadában bekövetkezett rangemeléseket tekintve közepes értéket mutat: Győr 6,48, Komárom 5,7, Újvidék 4,3, Zombor 5.2. de Pozsega 13,2, Károlyváros 10,9, Szabadka 3,9, Temesvár 4,3%.

8 Az igazgatásba elsősorban a gazdasági kérdéseket illetően szólhat bele a 3 szószóló vezette 90 fős Electa Communitas vagy Választott Község. A szószólók bizonyos igazgatási szakfeladatok ellátásában együttműködnek a Tanáccsal, pl. a caducitas megállapítása, tűzrendészet, árvaügy, gazdasági részletkérdések. A tisztségekre általában életfogytig választanak „a 90 emberek", 2 évente Mindenszentekkor kell az ünnepélyes misével megszentelt módon lebonyolítani a tisztújítást. Először a Választott Község kiegészítésére kerül sor, majd az üres szenátori helyek betöltése után a bíró-polgármester (Pécsen konzul) kapitány és a szószóló újraválasztása következik. Ez a struktúra nagyobbrészt már az 1780-at megelőző évtizedekben kialakult Pécsett és a szabad királyi városok ekkori igazgatásánaík felelt meg.

9 Lássuk most, hogyan alakultak a fentiek a hét évtized folyamán f Ahogy az eliberációért küzdő városiak viszonylagos egysége a harc sikeres 'lezárásával felbomlott, általában ennek megfelelően kezdett a Magisztrátus túlhatolnia erősödni, a városigazgatás demokratizmusa tovább csorbulni, szinte teljesen megszűnni. Az egész polgárságra tartozó ügyekbe a Választott Község a beleszólási jogát, melyet a tanácsülésen való megjelenéssel gyakorolt volna, egyre kevésbé találjuk meg, 1847-ben pl. mindössze egy kegyúri jellegű ügy kapcsán.

10 A beleszólási jog érvényesítésének az a módja, melyet a szószóló gyakorolt a Tanács működésében való részvételével, mint látni fogjuk, szintén megszorításokat szenvedett. A polgárjoggal rendelkezők aránya az összllaikosságon belül, eltérően a többi szabad királyi várostól, Pécsett növekedett. A Ikezdeti 5,5—5,6%-ró'l 1828^ra mintegy 7,5%-ra. Az új polgárok felvételének üteme a század elején lelassult: 1814 és 1823 között 173 főt vettek fel, ez évi 19 fős átlag, 1833 és 1848 között azután felgyorsult ez a folyamat: 443 új felvett polgárral találkozunk, az évi átlag 31 fő. Megfigyelhető azonban a külvárosok bizonyos értelemben vett háttérbe szorítása: az 1848-as népképviseleti alapokra helyezett városi választásoknál derül ki, hogy a választók közül a belvárosban 68%-a volt korábban polgár, míg a budai külvárosban ez 49%-a, a másik két külvárosban 44%. A választás cenzusos lévén

: nem a gazdasági erő hiányzott a polgárjog elnyeréséhez!

11 A tisztújítások előírt kétéves időközét szinte soha nem tartották be. 1780 után 1785, 1790, 1794, 1797, 1805, 1808, 1812, 1814 a tisztújítások időköze, ezután a restaurációk ritkulnak: 1823, 1828, 1833 és 1848 január. Királyi biztos nélkül 1785-,