Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)

II. rész Korreferátumok - Nagy Lajos: A föld alatti város

modozva írtak: a nagy lehetőségek, a nagy feltárásak ideje, amikor a legtöbb adatot tudhatjuk meg Pécs földbe rejtett múltjáról, ha szabad így kifejeznem magam: amikor a majdan összerakható összképhez a legtöbb mozaikszemet lehet gyűjteni. A föld alatti Pécs mai problémáiról tulajdonképpen nem lenne szabad történelmi korok szerint beszélni. Azért nem, mert sem a Belvárosban, sem a város középkori falaihoz közel fekvő külvárosi részekben egyetlen kor sem fordul elő tisztán; az előkerülésüket követő régészeti leletmentés, vagy feltárás során vegyesen jelentkeznek. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy területrészek szerint röviden nem tárgyalhatjuk a problémákat, el keli fogadnunk az időrendiséget. A római kori városról és annak a temetőjéről a régiek, valamint a kortársak közül Fülep és Burger feltárásai és levont következtetései alapján sokat tudunk. Az utóbbi években végzett leletmentések tanúsága szerint a római építmények (sírok, épületek maradványai) a feltöltődéstől függően 1,5 és 8 m közötti mélységből kerülnek elő a középkori réteg alól. Legtöbbször már akkor rájuk akadtak és megrongálták éket. A római kori temető keletre, a Megye utcába is kiterjedt, az ún. Boldogság háza mögötti területre. Kárpáti itt 4 m mélységben talált egy részben szétrombolt, vakolt római sírt, pincefeltárás közben. A Perczel utcában, a színház mögött is láttunk szétrombolt, nagytéglás római sírt. Fokozottabb figyelmet érdemelne a Rákóczi út és a Szalay András utca közé eső terület Szabadság út és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakasza, de a környező terület is. Az építkezések közben esetleg előkerülő római kori alapfalak feltárása és a leletek begyűjtése a korábban élt régészek vágyának a beteljesedését jelentené. Ezek elmulasztása a mély földmunkák miatt a római város itteni szakaszának a feltárásáról való végleges lemondást is jelenti. A föld mélye Pécsen középkori emlékekben a leggazdagabb. A város déli árka az utóbbi két évtizedben sok gondot okozott. A Rákóczi út északi oldalát a 18. század végén tömedékelt városárokra építették. A víz utat talált a régi árokba, a házak alól kimosta a tömedékelést és ez a lesüllyedésükhöz, lebontásukhoz vezetett.

1 Lelőhelyek sűrűsége szempontjából értékelve, azokra a területekre, amelyeket Kárpáti Gábornak az utóbbi öt évben lehetősége volt átkutatni, a zsúfoltság jellemző. Példának felhozom a M-es klinikák udvarát. Az 1978-79-ben ott lefektetett hővezeték vagy 100 méternyi árkából római, népvándorláskori germán és magyar középkori temető egy-egy kisebb részlete került elő. Az Árpád-kori rétegben gerendavázas házak tapasztott járószintjei, kis kemencéi ugyanúgy előkerültek, mint a rétegben felette elhelyezkedő kavicsos járószintű Anjou-kori udvar, majd egy későközépkori, tágas épület, mészkövekből rakott oldalfalú, tufa boltozatú, török korban tömedékelt pincével. Az épület nyugati külső falához kutat ástak. A szép faragású kútkáva egy darabja is a földben volt. A másik darabját Kárpáti a székesegyház egyik kápolnájában találta meg, Eszéki János pécsi püspök monogramjával, címerévej és az 1541-es évszámmak Ez a kisebb épület egy vastag falú, méretei alapján feltételezhetően fontos rendeltetésű épülethez csatlakozott. Az utóbbi alapjának a folytatását 1952-ben semmisíthették meg, az uiroHógJioi klinika nyugati számyánaik az építésekor. Papanek szerint azon a helyen török templom állt.

2 A zsúfoltságra jó példának tekinthetjük a Jókai tér 7. sz. ház pincéjét is. Kárpáti több, mélyebb, jól-rosszul tömedékelt pincét, három ásott kutat és egy ciszternát tárt fel. A tömedékelésből kiállításnyi lelet került elő. Edények a'z Árpád-kori egyszerű népi fazekaktól a 19. századi angol porcelánig, minden közbeeső korból. A számos kortörténeti jelentőségű leletből kiemelném IV. Sixtus pápa 15. század második feléből való ólombuliáját. Az itteni anyagból rendezték a Janus Pannonius