Tanulmányok Pécs város történetéből. Pécs város szabad királyi rangra emelésének 200. évfordulója alkalmából rendezett II. várostörténeti konferencia előadásai 1980. november 14. - Baranyai Krónikaírás 6. (Pécs, 1982)
II. rész Korreferátumok - Nagy Lajos: A föld alatti város
A FÖLD ALATTI VÁROS Nagy Lajos Pécs közel 2000 év óta lakott területén a múlt föld által rejtett emlékei sajátos feladat elé állítják a város életét és fejlődését irányító adminisztratív szakembereket, de az építészeket és a régészeket is. A Belváros és a külvárosok egy részének a területén nemzedékek éltek városi életet: építettek, bontottcrk, romboltak, újraépítettek és temetkeztek. Pécsen a beépítettség miatt nagyobb területen nem lehet régészeti feltárásokat végezni. Még a kortörténeti szempontból is nagyon fontos épületek (pl. templomok) előkerülő alapfala inaik a feltárását sem lehet befejezni. Ezért a régész tulajdonképpen mozaik-szerű részletekből állítja össze azok alaprajzát és ami mélységben is megmaradt belőlük. Azonban a mozaik-szerű adatok összeállítását több körülmény zavarja, ugyanis régészeti megfigyelésekről, a római sírkamrák 200 év előtti feltárásától eltekintve, csak az utóbbi 100 évben beszélhetünk. Kezdetben azokat is csak a koruk szakismereteivel többé-kevésbé felvértezett, jószándékú laikusok végezték. Leírásaikat, megállapításaikat csak (kritikával fogadhatjuk el. A tényleges helyzetet sokszor nehéz a jószándékkal tele, de mégiscsak túlzó, téves értékelések és következtetések közül kihámozni. Gyakran elmulasztották olyan adatok feljegyzését, amelyeket ma már fontosnak tartunk. Nem mérték be, nem rajzolták 'le a fclakat, nem gyűjtötték össze a tárgyak egy részét, akár mert akkor még a szakemberek sem tulajdonítottak azoknak jelentőséget, akár azért, mert felkészületlenek voltak és fel sem figyeltek rájuk. Adataikat azonban alkalomadtán a mozaikképbe be kell építeni, mert olyan föld alatti emlékeket láthattak, amelyeket akkor, a megtalálásuk után meg is semmisítettek, vagy úgy beépítettek, hogy csak nemzedékek múlva kerülhetnek újra elő. A sok lehetséges példa közül a Főposta területén a századunk elején előkerült római épületalapokat, vagy a Rákóczi út alatt talált római házsort említem csak. A város felgyorsult fejlődése fokozottabb feladatokat ró a régészekre is. A közművek felújítása, korszerűsítése, új vezetékek, közműalagutak kiépítése, a jelentkező pincék és a régi, ásott kutak feltárása, a nagyméretű építkezések sok helyről és soha nem tapasztalt mértékben ontják a gazdag leletanyagot. Ezek figyelése, az előkerült leletek mentése, adminisztrálása, raktározása, restaurálásának az irányítása, tudományos feldolgozása, a pinceprogram irányítóival, a kivitelezőkkel és a város illetékes szakembereivel tartott állandó kapcsolat nagy felelősséggel járó, nehéz munka. Most van az az idő, amelyről az előttünk élt Szőnyi és Gosztonyi ál-