Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

III. rész DOKUMENTUMOK - Mányi Lajos: A szentegáti Biedermann-uradalom életéről, munkájáról az Állami Gazdaság megalakulásáig

III. RÉSZ Doku mentu mok ADATOK A SZENTEGÁTI BIEDERMANN-URADALOM ÉLETÉRŐL, MUNKÁJÁRÓL — AZ ÁLLAMI GAZDASÁG MEGALAKULÁSÁIG Mányi Lajos A Biedermann család Az uradalom tulajdonosa a felszabaduláskor báró Biedermann Imre volt. Édesapja turonyi Biedermann Rezső, édesanyja Bleichöder Elza (zsidó) volt. (Később evangélikus vallásra tért át.) Biedermann Imre apja kérésére jött Szentegátra, korábban az Almamellék melletti Szentmártonpusztán lakott: tartalékos századosi rangja volt. (Gyermeke nem volt.) Felesége: Kendeffy Katinka, egy református papnak a lánya. A felszabadulást megelőzően Szentegáton tartózkodott a báró anyósa, valamint Kendeffy Lajos (a Lala) és annak felesége, Schilling Mária, aki tiszaroffi volt. A bárót a német megszállást követően azonnal Pécsre vitték és börtönbe zárták. (Itt engedélyezték, hogy kosztot hozasson magának a vendéglőből.) Az uradalom vendégei Két orosz nagyherceg lakott a báróék vendégeként a mai vágóhíd helyén, egészen az 1926-ban, illetve 1927-ben bekövetkezett halálukig. Itt úgy tudták, hogy a cári családdal voltak rokonságban. Civilben jártak, magyarul nem tudtak, illetve csak pár szót. Halálukkor 70 éven felül jártak. A kastélyból kapták a kosztot, egy idősebb nő takarított náluk, akit a báró fizetett. A két oroszt gyakran látták a parkban sétálni, ritkábban a hármas úton is. Eljártak a kápolnába misére. Az egyik nagyherceg kövér, testes volt és szivarozott. A másik idősebb, szikár, ősz és pipázott. Haláluk szinte észrevétlenül történhetett, mert nincs semmi emlék a temetéssel kapcsolatban. Dencsházán van a szürke márvány síremlék a mai napig is. Egy ideig a báróék gondozták a sírt, ma elhanyagolt. Egy akkoriban ismert szobrász: Sidló Ferenc is gyakran volt vendégségben Szentegáton. A felszabadulás után hosszú ideig itt éltek a vadászkastélyban feleségével együtt. Ekkor már nagyon öregek voltak. Szentegáton nem alkotott, nem tudnak olyan művéről, mely itt készült volna.