Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

II. rész ÖSSZEFOGLALÓK - Szilágyi Béla: Dunafalva 1978. évi krónikájának össszefoglalója

ségben. Az út szilárd részének szélei a nagy terhelés miatt letöredeztek, az útpadka gödrei életveszélyessé tették a lehúzódni kényszerülő járművek közlekedését, pár csepp eső után is, de a hosszabban tartó őszi esőzésekkor különösen. Ennek az útnak az építésénél új, egyszerűbb és olcsóbb eljárást alkalmaztak, aminek az lett a következménye, hogy néhány évi használat után megjelentek a kisebb, majd nagyobb gödrök. Igaz, ezeket a 60-as évektől kezdve két évenként, majd évenként „bedobták" bitumenes anyaggal, mely az őszi esőig még eltüntette a gödröket. Nos, ebben az évben megszűnt a földes padka, s megfelelő szélességet kapott ez az út. A pénz ez évben csak a szélesítésre futotta, s így a felső része vékony zúzalékszórást kapott. A teljes portalanítása fejeléssel — úgy tudom — 1980-ban történik meg. Addig is azonban lesz gond rá, mert a lyukak jelentkeztek már november-december hónapban, és ezek tavaszra ismét szép mélységet érnek majd el. Igen nagy jelentőségűnek tartom a Kossuth Lajos utcára rávezető utak ún. sárrázóinak elkészítését. Ezen utcák a Dunától kezdve: Árpád utca 50 fm Dózsa György u. 200 fm Tanácsház u. 200 fm Teleki u. 250 fm (Kossuth L. u-tól délre) Bem u. 100—100 fm (mindkét oldalról) Jókai u. 50 fm Ady Endre u. 100—100 fm (mindkét oldalról) A községi jelzőtábla és a kistöltés közötti út 50 fm Teleki u. 50 fm (Park u. torkolatától a Duna felé) összesen: 1250 fm A már korábban megépült Park utcai betonút, továbbá a Teleki utca a Park u. torkolatától a Kossuth L. utcáig húzódó része és a Posta utca az óvodáig bitumenes fedést kapott, sőt a bolt előtti torkolat szélesítésben is részesült. (Ez igen indokolt volt.) Külön kell említést tennem a Petőfi utcáról, mely utat a tsz majorjáig még 1970ben építették. Ugyancsak gyenge alapot készítettek annak idején, mert két év múlva már tengelytörés veszélye mellett lehetett csak végighaladni normális sebességgel. Szabad legyen itt megjegyeznem, hogy miután házi használatú bekötő útról volt szó, valószínű, hogy nem is gondoltak arra, hogy olyan alapot adjanak az útnak, mely a tsz szállításainál felmerült nagy teherbírásnak megfelelt volna. De az is az igazsághoz tartozik, hogy bár az út a nagy terhelés alatt kissé lesüllyedt, azonban a padkát nem tartották karban, aminek következtében a víz nem tudott lefolyni az útmenti árokba, hiszen attól 50 cm-es — néhol még ettől is magasabb — sárból összerakódott domborulat választotta el az úttestet, (gy aztán a víz és a fagy kénye-kedve szerint dolgozhatott. A lényeg, hogy 1978-ban ennek is vége, mert ez az út is szélesítést nyert, mégpedig a termelőszövetkezetünk 1000 000 Ft-os hozzájárulásával. Megfelelő fedőréteget is kapott, domborulata is van az útnak a vízfolyás számára, s reméljük, hosszabb ideig marad ilyen nagyszerű állapotban.