Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

II. rész ÖSSZEFOGLALÓK - Szilágyi Béla: Dunafalva 1978. évi krónikájának össszefoglalója

hozta és meghozza a maga gyümölcsét. Nem tartom szükségesnek termelőszövetkezetünk elmúlt évi tiszta nyereségeinek felsorolását — azok az előző krónikákban megtalálhatók —, de itt meg kell említenem, hogy idén zárt a termelőszövetkezetünk megalakulása óta a legnagyobb nyereséggel: 12 905 000 Ft-tal. S ebben igen nagy szerepe van a pártszervezetünk „Cselekvési program"-jának, melynek fegyelmezett betartása, a menet közbeni gondok, problémák egyeztetése és a megoldásukra való törekvés, valamint a végrehajtás ellenőrzése segítette termelőszövetkezetünket az időjárási viszonyok miatt igen nehéz gazdasági év dacára, az eddigi legmagasabb eredményhez. Gondja volt pártszervezetünknek arra is, hogy folyamatosan tájékozódjon és megfelelő politikai irányítással segítse községünk állami és társadalmi szerveinek működését. A beszámoltatások nem a szó szoros értelmét jelentették, hanem a bajok orvoslását, a nehézségek megoldását kulturális, ellátás és egyéb területen. A nagy horderejű problémák mellett szinte említésre sem méltó apróságokkal is kellett foglalkoznia a pártszervezet vezetőségének, jól látva azt, hogy az élet apróságaiból tevődik össze a község egészének politikai arculata. Gond községünkben a fiatalok helyzete. Ez ma még fontos politikai tényező, hiszen az előzőekben szó volt a község öregedéséről és a fiatalok elvándorlásáról. Ezért egyik fő feladatának tekinti a káder és szakember utánpótlást. E téren elsősorban a továbbképzésre alkalmas és arra hajlamos fiatalokat kellett és kell megkeresni, hogy a tsz ösztöndíjasaként képezzék magukat a szakközépiskolákban és a főiskolákon. Ez évben 3 ösztöndíjasa volt a termelőszövetkezetnek. Községi tanácsunk 12 vb és 5 tanácsülést tartott. Az év folyamán lemondás folytán megüresedett tanácstagi körzetbe ifj. Haraszti Károly párttitkár került megválasztásra. A vb 51, a tanácsülés 19 határozatot hozott a község gazdasági, kulturális és szociális helyzetének javítása érdekében. Az iratforgalom is élénk volt ez évben is (hiába, a papírmunka korunk egyik legfontosabb tényezőjévé vált!), az 1087 db aktájával és a 4555 határozatjellegű iratával. Községünk ez évben ismét látványos és mindannyiunk számára előnyös beruházással, felújítással gazdagodott. Lássuk az e célra rendelkezésre állt összeget: — Költségvetésből 2 857 021 Ft — Köía 578 347 Ft — Tsz a kúthoz 117 000 Ft — Tsz a Petőfi u. szélesítéséhez 1 000 000 Ft — Megyétől útra 5 200 000 Ft összeserT: 9 752 368 Ft A községi költségvetésből bérre 1 195 460 Ft-ot fordítottak. Ebből — a mi kis községünkhöz viszonyítva — nagy összegből mi látható, mi élvezhető a lakosság számára az év végén? Kezdem a legköltségesebbel és a lakosság számára a legtöbbet jelentővel: az útjavítással. A Kossuth Lajos utca (mint a községünket átszelő főutca) a Duna töltésétől, a községet lezáró védtöltésig (ún. kistöltésig) két oldalt egy-egy méter szélesítést kapott. Rendkívül fontos volt ez a szélesítés, hiszen ez a külvilággal összekötő főútunk, melynek forgalma elég nagy, s a terhelése is komoly igényt kíván, mivel főleg több tonnás tehergépkocsik és pótkocsis vontatók, nehéz munkagépek közlekednek rajta. Az út az 1956-os árvíz után (1957-ben) alakult ki és épült szilárd burkolattal, sajnos csupán 6 méteres széles-