Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

III. rész DOKUMENTUMOK - Dr. Kapronczay József: Szigetvár város 1978. évi geográfiai eseményeinek összefoglalása

Nyári napok száma: 50 Hőségnapok száma: 8 Téli napok száma: 15 Fagyos napok száma: 70 Zivataros napok száma: 14 1978. év időjárásának átfogó jellemzése Az 1978. év időjárásának alakulása több tekintetben rendhagyónak minősíthető. Több érdekes, sajnos azonban a mezőgazdálkodás szempontjából kedvezőtlen jelenség, esemény volt tapasztalható. Az évi középhőmérséklet 11,4 C° volt, 0,7 C°-kal magasabb, mint az 1901—50 évek átlaga, de magasabb, mint az elmúlt 3 év bármelyikéé. Ha azonban csak a tenyészidőszak 6 hónapjának (IV—IX. hó) középhőmérsékletét vizsgáljuk, az (15,9 C°) 1,7 C°-kaI alacsonyabb a fent említett sokévi átlagnál, és ugyancsak alacsonyabb az elmúlt 3 év bármelyikének tenyészidőszaki hőmérsékleténél. A magasabb értéket tehát a szokásosnál is enyhébb téli időszak eredményezte. Ezt igazolja, hogy pl. január havi középhőmérséklete 4 C°, februáré 9 C°, novemberé 7,8 C°, decemberé 2,4 C° volt. (Ugyanezeknek a hónapoknak a sokévi középhőmérsékleti adatai Szigetváron: január—1,1; február 0,4; november 5,4; december 1,0 C°.) A tenyészidőszak minden hónapjának középhőmérséklete alacsonyabb volt az említett 50 éves adatsor átlagánál. Különösen szembeszökő a május (14,8), június (18,2), július (18,8) és az augusztus (18,6) alacsony középhőmérséklete. A szokásosnál hűvösebb áprilisvég, illetve május, főként a kukorica vetésének nem kedvezett. A bábolnai termelési rendszerhez tartozó szigetvári Zrínyi Tsz-ben alkalmazott fajták ugyanis különösen igényesek a vetés időszakában a talajhőmérséklettel szemben. Az ún. hideg talajba történő vetés — amibe a Zrínyi Tsz 1978-ban belekényszerült — már eleve a joggal várhatónál alacsonyabb terméseredményt helyezett kilátásba. Ez sajnos a későbbi más kedvezőtlen időjárási tényezők hozzájárulásával be is következett. A mezőgazdasági termelés — elsősorban a szántóföldi növénytermelés és szőlőtermelés — szempontjából másik alapvető fontosságú éghajlati elem a csapadék, azaz annak abszolút mennyisége és időbeli eloszlása. Az 1978. év csapadékellátottsága Szigetváron igen kedvezőtlen képet mutatott. Az év tizenkét hónapja alatt ugyanis a város közigazgatási területén mindössze 515,6 mm csapadék hullott. Ez a mennyiség 168 mm-rel kevesebb, mint az 50 éves — tehát sokévi — átlag. (683,6 mm) Ugyancsak lényegesen kevesebb ez a mennyiség, mint az elmúlt 3 év bármelyikének lehullott csapadéka. (1975: 674,6 mm; 1976: 698 mm; 1977: 728,7 mm.) Még rosszabb a kép, ha ennek az önmagában is kevés lehullott csapadéknak a tenyészidőszaki, illetve téli félévi megoszlását vizsgáljuk. A tenyészidőszakra ugyanis mindössze 320,6 mm csapadék jutott, ami 67,4 mm-rel kevesebb a sokévi tenyészidőszaki átlagnál, és lényegesen kevesebb az elmúlt 3 év bármelyikének tenyészidőszaki csapadékmennyiségénél. (1975: 403 mm; 1976: 437 mm; 1977: 352,3 mm.) Különösen az augusztus és a szeptember volt nagyon csapadékszegény (26,8; illetve 31,3 mm), amely körülmény főként a kukorica és a cukorrépa fejlődésére hatott kedvezőtlenül, okozva ezzel jelentős terméskiesést.