Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

III. rész DOKUMENTUMOK - Glatt Márta: Magyarbóly község krónikájának dokumentumgyűjteménye

Babot paradicsomos káposztával is összefőzhetünk. Kenyértésztából készíthetünk kapros lángost. Babot főzni, majd krumplit hozzá. Ha megfőtt, az egészet átpasszírozni vagy megtörni. Azután lisztet teszünk hozzá és összefőzzük vele. Hagymás zsírral meglocsoljuk a végén. (Minden szombaton ezt ették.) Nyers krumplit megreszelni, liszttel elkeverni és kevés zsírt belekeverve tepsiben megsütni. Lakodalomkor mindig volt menyasszonypogácsa. N ÉPSZOKÁSOK I. Magyar szokások 1. Búcsúkor: Hét-nyolc pár vonult végig a falun zenekísérettel. Minden házba bementek, rozmaringot adtak, köszöntötték a házbelieket. Ezért aztán almát kaptak. (Feljegyzés: Köri István péktől és családjától. A szokás még 1960-ban is dívott.) 2. Disznóöléskor: A szomszédok, ismerősök, mikor megtudták, hogy valahol disznót vágnak, felkészülnek mindenféle maskarába, még manapság is. Legtöbbször női ruhába bújnak a legények, s arcukra trikót húznak. Aztán elmennek nyársot dugni. Tréfás bosszantásokkal zaklatják a sürgölődő asszonynépet, s úgy tesznek, mintha segítenének. Közben ezt mondogatják a feldarabolt disznóra célozva: Aki fogta fülét, farkát, megérdemel kolbászt, hurkát! — És várják a kóstolót, amit meg is kapnak. (A szokás kiveszőfélben.) 3. Májusi szokások: a) A májusfát felállítják május l-e előtti este szívük hölgyének a legények. Hosszú, nyurga élő fát vágnak ki valahol és azt feldíszítik színes pántlikákkal, kis likőrösüvegekkel. Majd besötétedéskor vagy éjszaka ássák meg a fának a gödröt, hogy azt beültessék. (Még élő szokás.) b) A legények egymás között is sok mókát csinálnak. Elcsenik az egyik legénynek a biciklijét, vagy más holmiját és felviszik egy 18—20 méter magas fa sudarára. Sok mókás biztatás közben kell a tulajdonosnak onnan lehoznia. c) Ugyanezt csinálják más formában is, szintén májusban. Ha nem akarja egy apa hozzáadni lányát a legényhez, aki kéri, akkor az bosszúból a legmagasabb szalmakazal tetejére felviszi a keményszívű lányos apa szekerét, darabokra szétszedve, ott összeállítja, fennhagyja. A falu apraja-nagyja neveti a póruljárt gazdát, aki csak nagy üggyel-bajjal tudja visszaszerezni szekerét a magasból. d) A hónap végén ünnepélyesen kidöntögetik a májusfákat, akik felállították. Ilyenkor a lányos ház itallal, édességgel vendégeli meg a legényeket. De ha van a falunak egy nagy, közös májusfája, annak kidöntése nagyobb ünnepélyességgel jár. ünneplőbe öltözött lányok, legények veszik körül a fát. A legények mókás biztatásokra elkezdik a döntögetést. Közben a falusi legények már rázendítenek a muzsikára is. Mire a fa kidőlt, már olyan emelkedett a hangulat, hogy táncra is perdülnek; s a csillagos ég alatt egyre gyorsabb ütemű lesz a tánc. — Erre mondják, hogy kitáncolják a májusfát. 4. Apáca-tánc. Nagyobb összejövetel alkalmával — főleg a fiatalság — egy ördögöt választ maga közül (egy legényt). A lányok pedig kis abrosszal apácakendőt formálnak fejükre. Lánccá fejlődve ingerkednek az ördöggel, aki fekete