Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

III. rész DOKUMENTUMOK - Gyovai Lajos: Drávapalakonya dűlőinek felmérése

DRÁVAPALKONYA DŰLŐINEK FELMÉRÉSE Drávapalkonya 1978. évi krónikája Dokumentumgyűjtemény (részlet) Gyovai Lajos Külterületi lakott helyek és dűlők felmérése Drávapalkonya község 1777 kh. területű. A község határa két részre tagolódik: I. Belső mező II. Vízen túli határ I. Belső mező A Feketevíz bal oldalán elterülő terület, mely a Maláka, Fövény, Telekszél, Zátony, Kiscser, Zserna, Hosszúberek vagy Paprét, Osztásirét, Sziget, Mezeihát, Paliczka, Ádámbérczi, Zsinkó és Sáfránykert dűlőket foglalja magában. A belső mező a jobbágyfelszabadítás előtt is parasztok használatában volt, a jobbágyfelszabadítás után pedig a birtokukba került. Az itt lévő földeket, illetve a tulajdonosokat fertállyal (ferta) mérték. A dűlőutak pontosan ki voltak jelölve. II. Vízen túli határ (Feketevízen túli terület) A község határának felét teszi ki, itt található az Innenső Ravicza, Belső Ravicza, Delelő, Kerekvölgy, Vesszős, Sutyorica, Hajdúláz vagy Szapat, Netecs, mint gyűjtőnév. A vízen túli határ a század elejéig, illetve a felszabadulásig urasági föld volt, a dűlő elnevezés egy-egy nagyobb határrészt érint. A dűlőutak rendszertelenek. Amíg a belső mezőn az őslakosság volt a földek birtokosa, addig a Vízen túli határban a földek birtokosai, a korábbi zsellérek és a bevándorlók. E határrészen urasági épület, major, puszta nem alakult ki. Az itt lévő földek: legelők, erdők és a Dráva árterületei. A dűlőnevek részletesebb ismertetése 1. Maláka A dűlőből az I. világháború után 2, a felszabadulás után 6 házhely lett kiosztva, melyeken házakat építettek. Erre vezet a drávapalkonya—drávacsehi bekötőút, a korábbi közlekedési út helyén, mely 1966-ban épült.