Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

Előszó

ELŐSZÓ E kötet a Baranya megyei községi krónikaírók munkáiból mutat be különböző jellegű és tartalmú részleteket, valamint egy módszertani tanulmányt. A krónikaírók egységes s ma már az 1971-ben kidolgozott koncepció és módszer alapján írják munkáikat. E „műhelyekből" azonban sokszínű, különböző színvonalú és tartalmi mélységű írások kerülnek ki évről évre. Kiadványunkban e műhelymunkák sokoldalú bemutatására törekedtünk. A krónikák hármas szerkezeti egységeinek egy-egy jellemző részét tesszük közzé egy komplett krónika helyett, bemutatva egyben a megyei általános helyzetet. E módszerrel érzékeltethetjük legjobban, hogy hol és milyen nívójú munkák készülnek a falvakban. Az évkönyvek (Rózsafa, Siklósbodony) tárgyszerűek és következetesen mutatják be a napi eseményeket, olykor párhuzamba állítva azokat a múlt eseményeivel, emlékeivel. A dokumentumrészletek: Dencsháza-szentegáti Biedermann uradalom egy-egy fontos epizódját, Drávapalkonya dűlőinek felmérését, Kán községi jellegének megszűnését, Magyarbóly néprajzi adatait, Szigetvár geográfiai összegezését ábrázolják. Változatosságuk a krónikaírók részére példa lehet arra, hogy hogyan kell ötvöződnie a tudományos igényességnek és a községe iránt érzett felelősségnek. Továbbá jó példák e közlemények annak a bemutatására is, hogy az aprónak tűnő epizódok, amelyek egy életformát, gondolkodásmódot tükröznek ma még, mennyire fontosak a feljegyzésre. Pécs, 1979. Szerkesztő