Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

II. rész ÖSSZEFOGLALÓK - Szilágyi Béla: Dunafalva 1978. évi krónikájának össszefoglalója

községünknek egyetlen napja, egyetlen olyan egyéni vagy közös gondja, ténye, intézménye, szervezete, amelyben az irányító, elintéző, ellenőrző munkája kimaradhatna. Külön hangsúlyozás nélkül is látnunk kell a továbbiakban ezt az átfogó tevékenységet. Termelőszövetkezetünk életéből e helyen néhány kiragadott területről teszek említést, melynek keretén belül átfogó képet szeretnék festeni az 1978-as év munkájáról. Az év folyamán foglalkoztatottak átlagszáma 343 fő. Ebből tag 273 fő. A mérleg alapján a gazdálkodás 12 905 m/Ft nyereséggel zárult. A gazdálkodás központjában a növénytermesztés állt (ezek közül is főleg a búza, kukorica, kender, szója és lucerna). A kertészet 20 ha-ral indult paprikatermesztéssel. A július 30-i hatalmas jégverés derékba találta a kertészet tábláját és a szép, fejlődésnek indult paprikát teljesen letarolta úgy, hogy ki kellett szántani. Igaz, hogy az Állami Biztosító 80%-os kárt fizetett, de gondot okozott a felszabadult munkaerő foglalkoztatása. Elsősorban az állandó munkások foglalkoztatásáról kellett gondoskodni, akik közül 2-en a kőművesek mellett, 4-en a fagyapotüzemben dolgoztak tovább, a többit a növénytermesztés foglalkoztatta. Volt is mivel, mert a jég a kendert is teljesen tönkretette és azt is le kellett égetni. A biztosítótól kapott összeggel a tsz részére megtérült a tervezett bevétel. Gondot azt hiszem, a következő év fog okozni a kertészetnek, amikor az ez évben a jégverés miatt fel nem használt béralappal csökkentett bérkeret képezi majd az ágazat részére kifizethető munkabért. Termelőszövetkezetünk ebben az évben vette először igénybe a repülőgépes fejtrágyázást. Két napig dolgozott a gép. Igaz, sokba került, de ha tekintetbe vesszük, hogy a műtrágyaszórógép, míg a búza fejtrágyázását végezte volna, ellátta a kukorica vegyszerezését, s a gép nyomot sem hagyott a búzában, ráadásul egyenletesen, egyazon időben történt a fejtrágyázás, összességében gazdaságos volt az alkalmazása. A kukorica silózásánál új eljárást vezettek be azzal, hogy félszáraz állapotban végezték a silózást. Az tény, hogy így a silózott kukorica mennyisége jócskán csökkent, de a tápérték növekedése folytán értékében túlszárnyalta a mennyiségi kiesést. A kukorica termesztése országos kísérletezés alatt áll. Figyelembe véve községünk földrajzi helyzetéből adódó időjárási meglepetéseket, korábban érő fajtákat termeltek. Természetesen hosszabb érésű fajtákat is vetettek. Sajnos a vetőmagmennyiség mindig nagyobb kell hogy legyen a szokványnál, mivel a fácánok és varjak étvágyával is kell számolni. Az állattenyészésnek ez évben még megvolt a két fő területe: a szarvasmarhaés sertéstenyésztés. Az elmúlt évben nagy méreteket öltő fertőzés előrevetette az árnyékát anngk, hogy ez évben meg kell szüntetni a sertéstelepeket. Igy is történt. Az utolsó szállítmány december 27-én hagyta el a telepet. Laikus embernek hihetetlennek tűnik, hogy mezőgazdasági üzem sertéstenyésztés nélkül legyen, különösen olyan időszakban, amikor a kisgazdaságoknak is jó bevételi forrást jelent. Valószínű, hogy átmenetileg érezteti is majd a hatását, de bízunk a szakemberek hozzáértésében és hozzáállásában a szarvasmarha-állomány fejlesztése terén, hogy az árbevételi kiesés a minimumra fog csökkenni. Máris történt intézkedés az irányban, hogy növelik a hízómarha-állományt és fejlesztik az istállótér kihasználtságát, mely jelenleg 84%-os. A tejtermelés terén fejlődés mutatkozik, hiszen az elmúlt év átlagához képest 503 literrel nőtt az átlag tejhozam. Egy liter tej előállítási költsége 6,21 Ft volt.