Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)

II. rész ÖSSZEFOGLALÓK - Szilágyi Béla: Dunafalva 1978. évi krónikájának össszefoglalója

II. RÉSZ Össze fog I a I ó k DUNAFALVA 1978. ÉVI KRÓNIKÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Szilágyi Béla Minden új esztendő kérdőjellel, vágyakozással és várakozással kezdődik az egyén, a család, de a község életében is. Az új év hajnalán elhangzó „boldog új évet" kívánalomban felsorolhatatlan sokrétű gondolat, érzés és terv húzódik meg, hogy az év végén visszatekintve e pillanatra, számot tegyünk a valóságról. Arról a valóságról, melyről szeretünk olykor megfeledkezni. No nem csupán az erőnk túlbecsüléséből, mint inkább a mind gyorsabb ütemű előrehaladási vágyunkból. Nem árt, ha egy pillanatra megállunk, s megkérdezzük magunktól, miben aka­runk még gyorsabban előrehaladni? A fényesebb portában? A még kényelmesebb berendezésben? A munkaidő csökkentésében? Vagy talán a munkaidő kihasznál­hatóságában? A több szabadidő egyéb munkával való eltöltésében? Avagy a szórakozásban? S miféle szórakozásban, amikor az érdeklődés nem tart lépést az áhított, még gyorsabb előrelépéssel?! Valahogy úgy állunk most, 1978. év vé­gén községünkben, hogy megvan egyénileg majdnem mindenünk, ami az otthoni személyi kényelmünket képezi, csak időnként egymásról feledkezünk meg és arról, hogy a mi községünkön belüli közösségünket Budapest sohasem fogja közvetlenül továbbfejleszteni. Vajon a budapestieknek, pécsieknek vagy mohácsiaknak érde­kük-e közvetlenül, hogy az egyik-másik utcánkban mélyebb lett a járda, mint az úttest? Hogy két év alatt tönkrement egy új utunk a múltban? Hogy a járdalapok azért esnek szét több helyen, mert a háztulajdonos nem igazította meg az egyet­len, első megmozdult lapot, hogy idővel ne ronthassa magával a többit is?! Hogy nincs egyetlen szépnek mondható utcánk, ahol díszbokrok vagy virágok adhatná­nak üdítő képet? Oly büszkék vagyunk mi, dunafalviak! Talán ezekre? Avagy a tsz-központ rendetlenségére és sártengerére? A külső szemlélő nem lát be a kerí­téseken belüli szorgos munkába, csak az elmondottakat látja, s viszi tovább ma­gával emlékezetében. Szándékosan festettem községünkről ezt a képet, mert ez a valóság. Mily nagy­szerű lenne, ha a következő évek ennek változásáról szólhatnának! Vajon, van lehetőség erre? E változásra inkább van lehetőség, mint a lakosságszám csökkenésének meg­állítására, mely a következőképpen alakult az év folyamán: Született 16 fő meghalt 20 fő ideköltözött 27 fő elköltözött 60 fő Növekedés: 43 fő Csökkenés: 80 fő

Next

/
Thumbnails
Contents