Baranyai krónikaírás 5. (Pécs, 1980)
II. rész ÖSSZEFOGLALÓK - Szilágyi Béla: Dunafalva 1978. évi krónikájának össszefoglalója
II. RÉSZ Össze fog I a I ó k DUNAFALVA 1978. ÉVI KRÓNIKÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA Szilágyi Béla Minden új esztendő kérdőjellel, vágyakozással és várakozással kezdődik az egyén, a család, de a község életében is. Az új év hajnalán elhangzó „boldog új évet" kívánalomban felsorolhatatlan sokrétű gondolat, érzés és terv húzódik meg, hogy az év végén visszatekintve e pillanatra, számot tegyünk a valóságról. Arról a valóságról, melyről szeretünk olykor megfeledkezni. No nem csupán az erőnk túlbecsüléséből, mint inkább a mind gyorsabb ütemű előrehaladási vágyunkból. Nem árt, ha egy pillanatra megállunk, s megkérdezzük magunktól, miben akarunk még gyorsabban előrehaladni? A fényesebb portában? A még kényelmesebb berendezésben? A munkaidő csökkentésében? Vagy talán a munkaidő kihasználhatóságában? A több szabadidő egyéb munkával való eltöltésében? Avagy a szórakozásban? S miféle szórakozásban, amikor az érdeklődés nem tart lépést az áhított, még gyorsabb előrelépéssel?! Valahogy úgy állunk most, 1978. év végén községünkben, hogy megvan egyénileg majdnem mindenünk, ami az otthoni személyi kényelmünket képezi, csak időnként egymásról feledkezünk meg és arról, hogy a mi községünkön belüli közösségünket Budapest sohasem fogja közvetlenül továbbfejleszteni. Vajon a budapestieknek, pécsieknek vagy mohácsiaknak érdekük-e közvetlenül, hogy az egyik-másik utcánkban mélyebb lett a járda, mint az úttest? Hogy két év alatt tönkrement egy új utunk a múltban? Hogy a járdalapok azért esnek szét több helyen, mert a háztulajdonos nem igazította meg az egyetlen, első megmozdult lapot, hogy idővel ne ronthassa magával a többit is?! Hogy nincs egyetlen szépnek mondható utcánk, ahol díszbokrok vagy virágok adhatnának üdítő képet? Oly büszkék vagyunk mi, dunafalviak! Talán ezekre? Avagy a tsz-központ rendetlenségére és sártengerére? A külső szemlélő nem lát be a kerítéseken belüli szorgos munkába, csak az elmondottakat látja, s viszi tovább magával emlékezetében. Szándékosan festettem községünkről ezt a képet, mert ez a valóság. Mily nagyszerű lenne, ha a következő évek ennek változásáról szólhatnának! Vajon, van lehetőség erre? E változásra inkább van lehetőség, mint a lakosságszám csökkenésének megállítására, mely a következőképpen alakult az év folyamán: Született 16 fő meghalt 20 fő ideköltözött 27 fő elköltözött 60 fő Növekedés: 43 fő Csökkenés: 80 fő