Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

nek elegendők, ugyanakkor igen nehéz még ma azt meghatározni, hogy mire lesz a jövőben szükség. Mindenesetre az már ma is megállapítható, hogy itt nem egyszerű adatokról van csak szó. A számok mögött az élet, a település lakói, mindennapi életük, munkájuk, művelődésük, szórakozásaik stb. rejlenek. A krónikaírónak az adatok mögé kell néznie. Értékelnie kell! A szöveges értékelés az adatokat tartalommal tölti meg. A mai ember véleménye, reagálása a dolgokra, roppant fontos, papírra később már nem vethető. Az adatokat ma másképp magyarázzuk, mint holnap, s nem feltétlenül az a biztos értékelés, amit évekkel később teszünk. A dolgok mozgató rugói nem minden esetben olvashatók ki a számszerű adatokból. Az élmény jelentőségét nem lehet elvitatni. A krónikaíró benne él az eseményekben, maga is értékel, ismeri környezete véleményét, az egyszerű emberek szavát, a vezetők irányító munkáját, stb. Magyarázatot tud adni a népmozgalmi adatokra, érti a gazdasági élet helyi vonatkozásait, a kulturális élet problémáit, az élet folyását, a társadalmi, politikai élet helyi összetevőit. Az összefoglalás éppen ezért két részből áll: 1. Az adatok felsorolása. 2. Értékelés az adatok alapján. A krónika képlete a következő: kronológia ->- adatai -> eredmény (események + adatok = eredmény) Mindebből nyilvánvaló az, hogy e három tényező adja meg a krónika lényegét. Az események kronológiája nélkül az adatok a levegőben lógnak, az adatok nélkül mit sem ér az időrendi felsorolás. Értékelés csak e kettő ismeretében reális, az értékelés elmaradása értelmetlenné, csonkává teszi az egész munkát. Magától értetődik az, hogy a nemzetiségi települések esetében még hatványozottabban jelentkezik az értékelés szükségessége. Ki kell emelni azt, hogy az adott település nemzetiségi, s milyen arányban oszlik meg a lakossága. A politikai, gazdasági és társadalmi kérdések hogyan jelentkeznek, hogyan illeszkedett be a nemzetiség hazánk, szűkítve, az adott terület, település rendjébe. A jó krónika igyekszik ezekre a kérdésekre választ adni. Vizsgáljuk meg a legjelentősebb nemzetiségek által lakott baranyai települések krónikáit. Hogyan vesznek részt a nemzetiségek a politikai, gazdasági, társadalmi életben? Krónikáink jelentős részében helyet kapnak a nemzetiségek, az iskoláztatás, néphagyományok, népszokások, népi kultúra, történelmi múlt vonatkozásaiban. E krónikák tanulsága: a tanács vezetőitől, a gazdasági vezetőktől az egyszerű állampolgárig szívügyüknek tekintik ezeket a kérdéseket, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül. Ma már nincs tiszta nemzetiségi település Baranyában. A nemzetiségi kultúra, hagyomány, a történelem szorosan összefonódik a magyar történelemmel, kultúrával, szokásokkal. A magyarok, németek, délszlávok közötti generációkkal ezelőtt még áthidalhatatlannak tűnő szakadékok lassan eltűnnek, a fiatal generáció ma már teljesen azonos helyzetben élhet és dolgozhat; nyoma sincs körükben a nemzetiségi ellentétnek, nacionalizmusnak. A krónikák számtalan tanulságos példát említenek erről. A nemzetiségi táncokat bemutató együttesek repertoárjában jól megférnek a magyar vagy más nemzetiségi folklórt reprezentáló műsorszámok, népi zenekarok egymás dalait játsszák, az iskolákban német vagy horvát anyanyelvűek magyar irodalmi versenyeket nyernek stb. Senkit sem téveszthet meg az, hogy a gazdasági, igazgatási s egyéb adatok felsorolásánál és értékelésénél nem szerepel az, hogy ezen értékek létrehozásá-