Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)
I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában
lésében élnek nemzetiségek, de egyetlen falu sincs, ahol ez problémaként jelentkezne. Krónikaíróink csaknem minden alkalommal leszögezik azt, hogy településeinken élő délszlávok, németek a magyarokkal testvéri egyetértésben élnek és dolgoznak. A krónikák alapja a munka eredményeinek rögzítése, a település mindennapi életének feljegyzése. A gondok és problémák, az eredmények és örömök azonosak vagy eltérők a települések között. A különbségeknek lehetnek földrajzi, gazdasági stb. okai, de a nemzetiségi problémák okként nem jelentkezhetnek. Mielőtt megvizsgálnánk a nemzetiségi települések krónikáit, tisztáznunk kell azt, hogy mely települések jöhetnek a kérdésnél számításba. Kiindulópontnak az 1970. évi népszámlálást kellene tekintenünk, a népszámlálási adatok azonban éppen ennél a kérdésnél bizonytalanok. A nemzetiségi hovatartozás a bemondás alapján került beírásra. Bizonyítható azonban az is, hogy az így kapott kép nem pontos és ezért a másik támpontot, az 1977-ben lezárult nemzetiségi felmérést vettük figyelembe. (A baranyai nemzetiségekről. Szerkesztette: Hoóz István. Pécsi Szikra Nyomda. 1977.) Vizsgálódásunk alapja tehát nem kizárólag a nemzetiségek jelentkezése a községi krónikákban, hanem azoknak a községeknek az élete, melyben nemzetiségek élnek. Éppen ezért nem az eltérőt, a különbözőségeket kell megvizsgálnunk, hanem azt, hogy megyénkben a nemzetiségeknek mennyire azonos a munkája, életmódja a magyarokéval, azaz teljesen egyenjogúak; a különbség a múltban, nyelvben, kultúrában található meg. Azoknak a községeknek vizsgáltuk meg a krónikáit, melyeknek a „becslés" szerint 30% fölötti a nemzetiségi arányuk. Ezek a következők:
