Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

II. Rész - Tegzes Ferenc: A mohácsi járás 1977. évi krónikáinak értékelése

6. Célszerű volna, ha a házasságkötések bejegyzéseinél a krónikaírók feltüntetnék a személyek foglalkozásait is. Ez a szociológiai kutatások számára nyújtana értékes információkat. 7. Az egyes ünnepségek műsorainak részletes felsorolása még értékesebbé tenné a krónikának ezt a részét. 8. Ahol filmvetítések vannak, ott a vetítések időpontjait és a filmek címeit is fel kell tüntetni. Ez is ad egy bizonyos támpontot a jövő kutatója számára a községek kulturális ellátottságára, kulturális színvonalára. 9. A tanácsülések, vb-ülések határozatait, rendeleteit nem kell részletesen leírni. Elég, ha csak az ülések időpontjait és a tárgyat tüntetik fel. 10. Több esetben előfordult, hogy a krónikás ebbe a szerkezeti egységbe nem írt be több olyan dátumhoz kötött eseményt, amit az összefoglalóban viszont feltüntetett. 11. Idézet az egyik krónikából: „ ... kis község (168 fő) kevés az említésre méltó esemény, illetve nehéz elbírálni, hogy a mindennapi élet apró eseményei, melyek a falut foglalkoztatják, mennyire méltók arra, hogy a krónikába kerüljenek." Minél kisebb egy település, annál jelentősebb a leglényegtelenebbnek látszó esemény is. A krónikás feladata mindennek a regisztrálása! összeíoglaló: Ebben a szerkezeti egységben 8 kiemelkedő, 19 jó, 8 közepes és 9 gyenge munka készült el a járásban. Az összefoglalónak 3 szerkezeti tagolásból kell állnia: a statisztikai részből, a gazdasági-társadalmi-kulturális szférát külön-külön bemutató elemző részből és végül az általános összefoglaló részből, amelyből átfogó képet kell kapnunk a községről. A statisztikai rész és a különböző szférákat bemutató rész sok esetben nem válik el élesen egymástól. Ez a jövőbeni kutatásokat megnehezíti. Célszerű volna, ha külön egységben tüntetnék fel a krónikaírók a községükre vonatkozó minden számszaki adatsort, és a szöveges rész csak az értékelést, a kritikai hangnemben megírt véleményt tartalmazná a község adott évéről. Statisztika 1. Sok helyen nem sorolták fel tételesen azoknak a sajtótermékeknek a nevét, amelyeket a község lakossága járat. Pedig ezek elemzése is adatokat szolgáltatna a kutató számára az illető település műveltségi struktúrájáról. 2. Vannak olyan társközségi krónikák, ahol a krónikaíró jelzi, hogy a településre vonatkozó adatok a székhelyközség krónikájában találhatók. Ez az álláspont helytelen, mert minden község önálló krónikát kell, hogy írjon, és ezeknek az adatoknak abban a krónikában kell szerepelniük, amelyik községre vonatkoznak. 3. A krónikák zöméből hiányzik a lakosság foglalkozási struktúrája. Gazdasági-társadalmi-kulturális szférákat elemző rész 1. Jó volna, ha a krónikaírók kitérnének elemzésükben arra a jelenségre, hogy mi az oka a községből történő elköltözéseknek. 2. Több helyen előfordult, hogy az évkönyvben már leírt eseményeket az össze-