Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

II. Rész - Sándor László: A siklósi járás 1977. évi krónikáinak értékelése

Jegyzetek 1

. Beremend, mint tanácsi székhely nem készített krónikát, ezért csak 16 közigazgatási központot vizsgálhattunk. 2

. Sámod és társközségei (Adorjás, Baranyahídvég, Kisszentmárton, Kórós) csak összesített adatokat bocsátott rendelkezésünkre a cigánylakosságra vonatkoztatva. 278 fő cigány lakja 1978-ban a közigazgatási egységet, ami 21%-nak felel meg. Az adatok bontásánál a tanácsi székhely és a társközségek népességszámában mindenkor 21% cigánylakosságot tüntettünk fel, ami nevezett egy községnél arányaiban pontatlan lehet, de közigazgatási egységében összesítve igaz. A „megjegyzés" rovatban olvasható t. sz. rövidítés feloldva: tanácsi székhely. 3

. A beremendi tanács nem rendelkezik községének nemzetiségi adataival, ezért Hoóz István: A baranyai nemzetiségekről c. munkájának 1970-es minősítés szerinti százalékos arányát vettük alapul a 8 év óta bekövetkezett létszámnövekedés figyelembevételével. 4

. Villány és társközségeinek (Ivánbattyán, Kis jakabfal va, Marok, Palkonya, Villánykövesd) összlakossága 1978-ban 5182 fő. A német nemzetiség %-os előfordulásáról és a községek egyenkénti népességszámáról nincsenek pontos lebontott adataik. Hoóz István: A baranyai nemzetiségekről c. munkájában a közigazgatási területet 1970-es felmérés alapján vizsgálta. Minősítése szerint Villány és társközségeinek összlakosságából 43,8% volt német nemzetiségű. Ezt a százalékos arányt és a 8 év óta történt területi népességszám-csökkenést (104 fő) alapul véve számításunk szerint a közigazgatási egység német nemzetiségeinek száma 2269 fő. A kapott tájékoztatás szerint a szerb-horvát nemzetiség és a cigánylakosság százalékosan nem számottevő.