Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

Lényegesen kisebb a csökkenés Drávasztára esetében. A település lakossága azonban megállíthatatlanul csökkent az elmúlt években. A lakosság 1976-ban 800 főt tett ki, s ez az 1970. évi népszámláláshoz viszonyítva (924) jelentős visszaesés. A falu lakosságának 1970-ben 93,1%-a volt délszláv nemzetiségű. Érdemes lenne elemzőbb értékelést készíteni a lakosság csökkenésének okairól, melyek Drávasztára esetében aligha vezethetnek vissza gazdasági okokra, hisz a gazdasági eredményekkel párhuzamosan jelentősen nőtt a dolgozók jövedelme is. Ennek ellenére az elvándorlás jelentős és folyamatos. Nézzük az összefoglalót: Drávasztára „Drávasztára község, amint azt az előző évi krónikából is tudjuk, az ország déli részén fekszik, jugoszláv—magyar határközség. Lakossága délszláv, a községben a nép horvátul beszél. Lakosságának száma megközelíti a 800 főt, ez évről évre kevesebb, aminek az az oka, hogy a fiatalok elköltöznek a községből más, nagyobb településekre. 1976-ban 1 család Sellyére, 4 család Harkányba, 2 család pedig Pécsre távozott a faluból. 1976-ban a községben 9 gyermek született, a meghaltak száma 10, így a természetes szaporodásban is csökkenés mutatkozik. 1976-ban 2 új családi ház épült Drávasztárán. Itt is az mutatkozik meg, hogy elhagyják a falut sokan. Az egészségügyi helyzetről annyit, hogy orvos van a községben, így minden apró betegség miatt nem kell vidékre járni. Az orvosi rendelő gyógyszerrel is el van látva, ezért se kell vidékre járni minden alkalommal. Az általános iskolai tanerő kielégítő, az alsó- és felső tagozat helyben jár iskolába. Az iskola felszerelése jónak mondható, ha pótolni kell, azt a tanács fennakadás nélkül pótolja. A közművelődés az ilyen kis községhez viszonyítva jónak mondható. Van KISZ-klub, könyvtár, hetenként kétszer van mozi szélesvásznú filmvetítéssel. 1976-ban egy alkalommal a pomázi délszláv kultúrcsoport vendégszerepelt a községben, amit Gergics Mihályné általános iskolai nevelő szervezett. A nagy moziterem megtelt nézőkkel. Május 1-én szép felvonulás volt a labdarugó pályára, ahol az általános iskola úttörői adtak műsort. A község kereskedelmi ellátottsága csak részben kielégítő, mert sok cikket nem tudunk helyben megvásárolni, Sellyére kell bemenni, nem a vásárlás a kényelmetlen, hanem ha valaki televíziót vagy más nagyobb háztartási gépet vesz, ennek a hazaszállítása elég körülményes. Községünk lakossága nagyobb részben mezőgazdasággal foglalkozik. Termelőszövetkezeti község. A tsz foglalkozik állattenyésztéssel és zöldáru tartósítással, a tsz-nek tartósító üzeme van, ami elég jól jövedelmez a közös gazdaságnak. A termelőszövetkezet elég jól gazdálkodik, minden évben nő a termésátlag s ezzel együtt a tagok jövedelme is. A tsz-nek 175 dolgozó és 144 nyugdíjas tagja van. A gazdaság területe 1115 ha szántó. 1976-ban a következő vetésterület volt: búza 353 ha össztermés 13 243 q árpa 55 ha 1 310 q kukorica 363 ha " 18 500 q cukorrépa 116 ha " 42 046 q Az állatlétszám erre a kis területre igen jó: tenyésztehén 102 db növendék 252 db ló 15 db tenyészkoca 86 db hízósertés 670 db A létszám állandó, mert ahogy az eladás történik, úgy a pótlásról is gondoskodnak.