Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

A ktsz kőfaragó részlege és ittlevő kőfaragó kisiparosok az egész környéket, Tolna me­gyének is nagy részét sírkövekkel és egyéb műkőkészlettel látták el. Mecseknádasd község lakosságának túlnyomó része magas életszínvonalon él. Bizo­nyítja azt a magas takarékszövetkezeti és postai betétállomány, valamint a megépült kb. 100 új családi ház berendezése és felszerelése, s egyéb meglévő vagyontárgyak, gépkocsik, stb. Az életszínvonal állandó emelését az biztosítja, hogy a községben igen sok bányász és kisiparos él, akiknek a havi jövedelme a családtagokat is beleszámítva sok helyen a 10 000,— Ft-ot is eléri. A nyugatról ide látogató rokonság sok esetben meglepve ta­pasztalja, hogy itt sokan könnyebben és jobban élnek mint kint őnáluk. Igen nagy igény mutatkozik továbbra is a házhelyek iránt, ezért jelenleg folyamat­ban van a már elkészített terv szerint egy 25 házhely terület kialakítása. Előrelátható­lag 1977. év végéig a házhelyek átadásra kerülhetnek. A községben jól működik a korábban létrehozott öregek napközi otthona, melynek megtekintésére egyre többen jönnek a környező községekből. Sokan azt csodálják, hogy Pécsvárad nagyközség még a mai napig sem tudta az öregek napközi otthonát létre­hozni. A központi község közműellátása is igen jó és fejlett. Még 1967. évben megépült a törpevízmű társulat 1976. év végével megszűnt, s így a lakosság ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettsége is megszűnt. Annak idején 3 0O0,— Ft-os hozzájárulással lehetett megépíteni a törpevízmüvet, mely zökkenőmentesen biztosította eddig a község vízel­látását. Jelenleg egy szennyvízelvezető csatorna építése válna szükségessé a nagymér­tékben megszaporodott szennyvíz levezetése céljából." A fentebb vizsgált három település Baranya jelentős fejlődés előtt álló idegen­forgalmi területén van. Mecseknádasd jelentős műemlékeivel kiemelkedik az egész megyéből. A környéken folyó ásatások már eddig is olyan eredményeket hoztak, ami várhatóan az idegenforgalom további növekedéséhez fog vezetni. Óbánya és Ófalu ebbe a környezetbe szervesen kapcsolódik bele, a táj szépsége, a két kis né­met település egységes, még ezideig megbontatlan arculata önként kínálja ma­gát, hogy üdülőterületté, látogatott kirándulóhellyé alakuljon át. A három község jelentőségét tovább növelte az, hogy éppen itt valósult meg a német nemzetiségi tájmúzeum is, ami több szempontból is igen szerencsés válasz­tás volt, hisz Baranyában a német telepesek a XVIII. században éppen elsőnek Me­cseknádasdon telepedtek meg. A terület azonban nemcsak német nemzetiségi cent­rum volt, magyarok és szerbek is éltek itt a történelem viharaiban, hol ellenség­nek, hol barátnak tartva egymást. E nemzetiségek fölött ott magaslott az urada­lom: a pécsi püspök, a maga hatalmával. Ennek nagyszerű emlékei az idegenfor­galmi centrummá kifejlődő község látványosságává válnak. Tipikus német települése e területnek Hímesháza. A falu vezetői arra is gondot fordítanak, hogy a lakosság necsak jól éljen, hanem jól is érezze magát. Fej­lesztik a falu külső arculatát, törődnek a fiatalokkal, öregekkel, (iskola - öregek otthona) a közművelődés fejlesztését gondosan irányítják. Hímesháza „A település gazdasági keresztmetszetét vizsgálva ma is a kétarcúság jeleit állapít­hatjuk meg. Az üzemekben, bányákban végzett fizikai munka után, részben pihentető kikapcsolódásnak szánva, részben a család jövedelmét kiegészítendő, gondozott kisker­tek, szőlőskerteket szemlélhet az erre vetődő idegen szem. A háztáji és -kisegítő gazdaságok termelésének segítéséhez a szövetkezet szervezett hálózattal rendelkezik. A legjelentősebbek a nyúltenyésztők csoportjai. Értékesítésükből 1 463 000,— Ft-ra tettek szert. (Ez 418 q húsnyúl ára.) Tyúktojásból több mint 40 000 db-ot vásároltak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents