Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

A ktsz kőfaragó részlege és ittlevő kőfaragó kisiparosok az egész környéket, Tolna megyének is nagy részét sírkövekkel és egyéb műkőkészlettel látták el. Mecseknádasd község lakosságának túlnyomó része magas életszínvonalon él. Bizonyítja azt a magas takarékszövetkezeti és postai betétállomány, valamint a megépült kb. 100 új családi ház berendezése és felszerelése, s egyéb meglévő vagyontárgyak, gépkocsik, stb. Az életszínvonal állandó emelését az biztosítja, hogy a községben igen sok bányász és kisiparos él, akiknek a havi jövedelme a családtagokat is beleszámítva sok helyen a 10 000,— Ft-ot is eléri. A nyugatról ide látogató rokonság sok esetben meglepve tapasztalja, hogy itt sokan könnyebben és jobban élnek mint kint őnáluk. Igen nagy igény mutatkozik továbbra is a házhelyek iránt, ezért jelenleg folyamatban van a már elkészített terv szerint egy 25 házhely terület kialakítása. Előreláthatólag 1977. év végéig a házhelyek átadásra kerülhetnek. A községben jól működik a korábban létrehozott öregek napközi otthona, melynek megtekintésére egyre többen jönnek a környező községekből. Sokan azt csodálják, hogy Pécsvárad nagyközség még a mai napig sem tudta az öregek napközi otthonát létrehozni. A központi község közműellátása is igen jó és fejlett. Még 1967. évben megépült a törpevízmű társulat 1976. év végével megszűnt, s így a lakosság ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettsége is megszűnt. Annak idején 3 0O0,— Ft-os hozzájárulással lehetett megépíteni a törpevízmüvet, mely zökkenőmentesen biztosította eddig a község vízellátását. Jelenleg egy szennyvízelvezető csatorna építése válna szükségessé a nagymértékben megszaporodott szennyvíz levezetése céljából." A fentebb vizsgált három település Baranya jelentős fejlődés előtt álló idegenforgalmi területén van. Mecseknádasd jelentős műemlékeivel kiemelkedik az egész megyéből. A környéken folyó ásatások már eddig is olyan eredményeket hoztak, ami várhatóan az idegenforgalom további növekedéséhez fog vezetni. Óbánya és Ófalu ebbe a környezetbe szervesen kapcsolódik bele, a táj szépsége, a két kis német település egységes, még ezideig megbontatlan arculata önként kínálja magát, hogy üdülőterületté, látogatott kirándulóhellyé alakuljon át. A három község jelentőségét tovább növelte az, hogy éppen itt valósult meg a német nemzetiségi tájmúzeum is, ami több szempontból is igen szerencsés választás volt, hisz Baranyában a német telepesek a XVIII. században éppen elsőnek Mecseknádasdon telepedtek meg. A terület azonban nemcsak német nemzetiségi centrum volt, magyarok és szerbek is éltek itt a történelem viharaiban, hol ellenségnek, hol barátnak tartva egymást. E nemzetiségek fölött ott magaslott az uradalom: a pécsi püspök, a maga hatalmával. Ennek nagyszerű emlékei az idegenforgalmi centrummá kifejlődő község látványosságává válnak. Tipikus német települése e területnek Hímesháza. A falu vezetői arra is gondot fordítanak, hogy a lakosság necsak jól éljen, hanem jól is érezze magát. Fejlesztik a falu külső arculatát, törődnek a fiatalokkal, öregekkel, (iskola - öregek otthona) a közművelődés fejlesztését gondosan irányítják. Hímesháza „A település gazdasági keresztmetszetét vizsgálva ma is a kétarcúság jeleit állapíthatjuk meg. Az üzemekben, bányákban végzett fizikai munka után, részben pihentető kikapcsolódásnak szánva, részben a család jövedelmét kiegészítendő, gondozott kiskertek, szőlőskerteket szemlélhet az erre vetődő idegen szem. A háztáji és -kisegítő gazdaságok termelésének segítéséhez a szövetkezet szervezett hálózattal rendelkezik. A legjelentősebbek a nyúltenyésztők csoportjai. Értékesítésükből 1 463 000,— Ft-ra tettek szert. (Ez 418 q húsnyúl ára.) Tyúktojásból több mint 40 000 db-ot vásároltak fel.