Baranyai krónikaírás 4. (Pécs, 1979)

I. Rész - Bezerédy Győző: A nemzetiségi krónikák Baranyában

Délszlávok: Maráza (98), Erdősmárok '(43), Lánycsók (61), Lippó (41), Majs (40), Szőke (47), Olasz (190), Belvárdgyula (86), Lothárd (58), Sásd (343), Csányoszró (49), Alsószentmárton (274), Magyarbóly (48), Sellye (170), Endrőc (78). A táblázatból logikusan következik az, hogy a krónikaírók egy-egy településen belül nem ragadhatják ki a 20-30-60, stb. %-ot kitevő nemzetiségek életét, a gazdasági adatok számadataiból sem lehet különválasztani azt, hogy ezekből menynyi értéket termeltek a magyarok, mennyit a németek, vagy a délszlávok. A krónikaírók - nagyon helyesen - a falusi közösségek egészét, a gazdaságok egészét vizsgálták meg. Az élet ma már ezer és ezer szállal köti össze falvaink lakosságát, az érdekek, feladatok közösek, az eredmények is ebből adódnak; menynyire sikerült a településen élő nemzetiségek érdekeit összefogni, közös nevezőre hozni. ÉLET A NEMZETISÉGI KÖZSÉGEKBEN, A KÖZSÉGI KRÓNIKA I. FEJEZETÉNEK, AZ ÉVKÖNYVNEK ALAPJÁN Az Évkönyv vagy napló az évközi események kronologikus feljegyzését tartalmazza. Tükröznie kell a mindennapi életet, a település gazdasági, politikai, kulturális eseményeit, közvetve megismerhető e krónikákból az ott élő nemzetiségek élete is. Nézzünk erre egy példát Himesháza (65,4%) naplójából: „május 2. Anyáknapi műsort rendeztek az általános iskolások közreműködésével az alsós tanítók a kultúrházban. A kisdobosok osztályonként mutatták be műsorukat, a megjelent sok anyukának. A 2. osztály az Erdei színpad című színdarabot adta elő. Betanította: Appel Józsefné. Ezután mindenki köszöntötte édesanyját. május 3. Megkezdődött a kultúrház lebontása Schneider Gáspár vezetésével. Segítenek: Vogl Bálint és Jung György himesházi lakosok. május 7. Schneider Gáspár a kultúrház alapfalainak felbontása következtében megtalálta az építők alapokmányait, melyet a községi tanácsnak adott át. Megtalálható benne az építők és építtetők névsora, nemzetiszínű szalaggal átkötve. A papír erősen megrongálódott állapotban van, habár fémdobozban volt elzárva. május 14. Járási labdarúgóbajnokságokat tartottak Mohácson. Az úttörők I. járási második helyet sikerült megszerezni. Biztató eredmény, jó utánpótlás ígérkezik. május 16. 34 fővel megindult a gépkocsivezetés elméleti oktatása, az iskola egyik tantermében. Az ATI mohácsi kirend. és a helyi MHSZ szervezésében indult meg a tanfolyam. KRESZ-ből Deák Gyula mohácsi lakos, műszaki elméletből Pék Sándor himesházi lakos lesz az oktató. május 16. Ünnepélyes oltárszentelés volt a templomban. Megjelentek: dr. Cserháti József pécsi püspök, dr. Farkas József pécsi kanonok, Nyárádi Ádám pécsi kanonok, dr. Taksonyi József pécsi-mohácsi apátplébános kanonok, Szinger József pécsi kanonok, Pintz Bálint apátblébános. Az új oltár 70 400,— Ft értékű márványból készült, Pilisszentivánon szerezték be. A munkálatokat társadalmi munkában végezték a kőművesek, Auth Vendel vezetésével. Külföldi márványt használtak az építésnél: a menzalap — görög eredetű (szürkésfehér), oltárkáva — romániai (ruskicai színes), dobogó, járólap — orosz (koelgai színes). Felújították a templom villanyhálózatát és berendezéseit kb. 69 000,— Ft-ért. Beépítettek 14 db reflektort és 8 db 500-as lámpát. május 22. Tanulmányi kiránduláson vettek részt — 35 úttörő és kisdobos Abaligeten. Szigetváron. Anyagi fedezetet az SzM és a kultúrház biztosította. A kirándulók legtöbbje színjátszó és klubtag. A szervezést Szűcs Ferencné vezette. május 28. Hír a Neue Zeitungban: „Ausstellung im Klára Leőwey Gimnásium." Lásd az április 4-i bejegyzést. Tűz volt a termelőszövetkezetben. Meggyulladt a raktárban kb. 900 zsák lucernaliszt. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a nagyobb értéket sikerült megmenteni. A mohácsi és helyi tűzoltók végezték az oltást, a kárt 20 000,— forintra becsülik. május 30. Gyermeknap! Ünnepélyes hangulatban gyülekezett a falu apraja-nagyja. E vidám napon úttörő- és kisdobosavatásra került sor.