Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

zönséges határidő napló is, amiből aztán év végén megszerkeszthető a lényegtelen dolgok elhagyásával a település eseménynaplója. Ebben feljegyzésre kerül mindaz, amit egy helyi sajtóorgánum közölne, ha volna. A feljegyzéseket szigorúan időrendben kell vezetni, mindenféle tagolás nélkül. Itt meg lehet emlékezni az időjárásról, a különleges jelenségekről, árvíz, jégverés, késői-korai fagyokról a gyümölcsvirágzás kezdetéről, az aratás, szüret első napjáról, a havi átlagos hőmérsékletről. Megemlékezhetünk a községi tanácsülésekről, a nyilvános politikai gyűlésekről (ki tartotta az előadást, miről beszélt, hány résztvevő volt, a hozzászólások tárgya, száma stb.). Az eseménynapló tárgya lehet a szövetkezet közgyűlése, egy intézmény épületének avatása, utak, vízvezetékek építésének megkezdése, befejezése, tanácstagi beszámoló, képviselő és tanácstagválasztás, az állami ünnepségek leírása (április 4., május 1., augusztus 20., november 7.), vagy egyéb helyi politikai és kulturális rendezvényekről a beszámoló. Az eseménynapló hírei legyenek rövidek, pontosak az időmegjelölésben és a nevek megemlítésében. Jöhet ebbe a részbe olyan anyag, amely a krónika másik két fejezetében nem ismétlődik meg, de lehet olyan esemény is, amelynek részletes tárgyalása a szöveges elemzéshez tartozik és esetleg a dokumentációban is szerepelhet. Pl. tanácstagválasztás vagy tsz-közgyűlés. Pl. az eseménynaplóban ez szerepel: „1976. február 16-án a Zöldmező Mezőgazdasági Termelőszövetkezet közgyűlést tartott, ezen az elnök beszámolt a szövetkezet 1975. évi működéséről. Résztvevők száma 250 fő volt. A közgyűlésen részt vett még a járást pártbizottság titkára és a Területi Szövetséget képviselte X Y elvtárs. A közgyűlés után közös vacsorán vettek részt a jelenlevők," Az eseménynaplóba ennyi elegendő. A dokumentumgyűjteménybe pedig a tsz-közgyűlés meghívóját és jegyzőkönyvét kell beilleszteni. A szöveges elemzésben pedig részletesen ki kell térni a szövetkezet gazdálkodására, egész évi működését kell mérlegre tenni. Itt ügyelni kell arra, hogy nem szabad szóról szóra megismételni az elnök szavait, amelyet a jegyzőkönyv úgyis magába foglal. Ha a krónikaírónak nincs véleménye, vagy a jegyzőkönyvbe foglaltaknál nem tud többet hozzáfűzni, és képtelen a tagság nem hivatalos véleményét is közreadni, akkor inkább ne írjon semmit, nehogy az ismétlés, a fölösleges szószaporítás bűnébe essen. Az eseménynapló tehát ne elemezzen, az eseménynaplóba ne illesszünk be dokumentumokat, legfeljebb olyan fényképeket, amelyek az eseményekre vonatkoznak (pl. május 1. felvonulás, egy ünnepség, évnyitó). Megemlíthető, ha a megyei vagy egy országos napilap foglalkozik községünkkel. Az újságcikk szövegét már a dokumentumtárban közöljük. Az éves krónika másik része az adattár, (a dokumentumtár vagy dokumentumgyűjtemény). Ebbe a részbe olyan írásbeli anyag kerül, amelyet más szervek produkálnak. Ennek a legértékesebb része a faluban működő szervek évi jelentésének, beszámolójának egy hiteles másolati példánya. Az iskola tanév végi beszámolója, a tsz vagy ipari szövetkezet zárszámadó közgyűlésének jegyzőkönyve stb. Lehet azonban csak a krónika részére összeállított olyan adatszolgáltatás, amely nem bizalmas jellegű és külön adatgyűjtő munkát nem feltételez (mert ilyent csak a Statisztikai Hivatal engedélyével lehetne végezni).