Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

A fentiekből milyen üzemmel rendelkezik a termelőszövetkezet és azok milyen kapacitással, mekkora munkaerőfelhasználással és milyen eredményességgel dolgoznak? //. A termelőszövetkezet kiegészítő tevékenysége Külön fejezetben beszélünk a tsz kiegészítő tevékenységéről. Vizsgálnunk kell, hogy ebben a vonatkozásban milyen a tagság és az alkalmazottak foglalkoztatottságának aránya, a kiegészítő tevékenység milyen ágú, milyen mérvű az egyes ágazatok termelése és azok az utóbbi évek során hogyan fejlődtek. A legfontosabb alaptevékenységen kívüli kiegészítő tevékenységek az alábbiak: a) ipari tevékenység (élelmiszeripari, egyéb ipari: lakatosüzem, műanyagipari, nyomdaipari stb., saját vállalkozásban végzett ipari beruházás, ipari szolgáltatás), b) építőipari tevékenység (saját vállalkozásban végzett építőipari beruházás, építőipari szolgáltatás), c) szállítási és hírközlési tevékenység, d) belkereskedelmi tevékenység (kiskereskedelmi, elárusítóhelyi, vendéglátóipari, egyéb kereskedelmi, üzemi konyha, háztáji termékek forgalmazása), e) külkereskedelmi tevékenység, f) egyéb kiegészítő tevékenység. A fenti kiegészítő tevékenységek közül melyiknek van különös jelentősége a termelőszövetkezet szempontjából? Mit és mennyit gyártanak, melyik vállalattal vannak kooperációban? Az egyes termékek termelésének évenkénti alakulását is ajánlatos bemutatni. A kiegészítő tevékenység hány tagot és hány alkalmazottat foglalkoztat? ///. A termelőszövetkezet pénzügyi gazdálkodása A fenti témának is külön fejezetet kell szentelnünk. Az eddigiek során bemutatott különböző alap- és melléktevékenységek pénzügyi vonatkozásait kell itt ismertetni. Mik a termelés forintértékei? Egyes üzemágak jövedelmezősége, jelentőségük a tsz gazdálkodásában, a beruházások alakulása, hogyan alakult a tsz vagyona évek szerint? Termelési érték, árbevétel, kitérhetünk az egyes termékek előállítási költségére és árára is. Milyen dotációkban részesül a tsz, mennyi hitellel dolgozik, mi a tsz bruttó és nettó jövedelme? A költségvetés és zárszámadás forint értékei. Milyen volt a különböző alapok felhasználása? Mekkora az adó és a biztosítás évi összege? Voltak-e elemi károk? Részt vesz-e termelőszövetkezetünk különböző társulásokban, tsz-közi vállalkozásokban? Ezek milyen eredménnyel jártak a tsz gazdálkodására vonatkozóan. Végül kíséreljük meg az utóbbi négy év közgazdasági értékelését. Mi újat hozott az új gazdaságirányítási rendszer és ez hogyan jelentkezett a tsz életében, milyen változásokat eredményezett a tsz gazdálkodásában? A tsz gazdálkodásának ismertetését a közgazdasági elemzéssel zárjuk le és ezután önálló fejezetben számolunk be a szövetkezeti tagság helyzetéről.