Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

4. Sportélet Sportolás fajai, a lakosság milyen rétegeire terjed ki, sportversenyek, eredmények. ÚTMUTATÓ az elbeszélő termelőszövetkezeti krónika elkészítéséhez Ennek az útmutatónak a használatát csak több év történetét felölelő krónikák szerkesztésénél javasolhatjuk; elsősorban az 1968—1971. évekre vonatkozó krónikák esetében, nagyjából és értelemszerűen ezt a szerkezetet és témavázlatot lehet a 25 éves szövetkezeti krónikák megírásánál is alapul venni. Előzmények A tsz-krónikát kezdjük egy rövid bevezetéssel. Ebben utaljunk arra, hogy gazdaságpolitikánk, nevezetesen az új gazdaságirányítási rendszer milyen alapvető változásokat hozott országosan és helyileg. Erre vonatkozólag bármelyik szövetkezeti vezető részletesen tudja tájékoztatni a krónikaírót. E rövid bevezetés után foghatunk hozzá a tulajdonképpeni tsz-történet, vagy krónika megírásához. A természeti körülmények ismeretével bemutatjuk a tájat, az általunk vázolni szándékolt történés, fejlődés színhelyét. Ismertetjük az éghajlati, felszíni, domborzati viszonyokat, a vízrendszert és a termőtalajt. Vizsgáljuk az egyes művelési ágak (szántó, rét, legelő, erdő, tartós kultúrák) létrejöttének alapvető feltételeit. Itt mindjárt utalhatunk a szélfelfogó erdősávokra, az aszály, az erózió és a szikesedés elleni küzdelemre, továbbá a vízgazdálkodásra (csatornázás, öntözés, belvíz-problémák és árvédelem). A következő fejezetben rátérhetünk a közös gazdálkodás múltjára. Egész röviden megemlítjük, hogy mikor alakultak a legelső szövetkezetek (hány taggal, mekkora területen), ezek hogyan gazdálkodtak, mikor egyesültek, vagy szűntek meg. Végül a jelenlegi szövetkezet mikor alakult, hány taggal és mekkora területen. Alakulása óta, 1967-ig bezárólag hogyan fejlődött, területe, nagysága hogyan változott, hogyan alakult a termelés, milyen alap- és miféle melléktevékenységei alakultak ki. Az előzmények címszó alatt összefoglalt mondanivaló ne haladja meg az egész dolgozat 10%-át. Bevezetés Ez után következne a tulajdonképpeni téma részletes kifejtése, a tsz négyéves gazdálkodásának és mai helyzetének elemzése. Legelőször a birtokviszonyokat kell ismertetni, beépítve a közösség egészébe. A község területének megoszlása az állami, a szövetkezeti és magánszektor között. Ugyanezt a megoszlást vizsgáljuk a mezőgazdaságilag művelt terület tekintetében is. Mi a tsz-terület határa, milyenek az útviszonyok és a helyi piac megközelítése. A tsz termékéit országúton vagy vasúton szállítja-e el? Ha a termelőszövetkezet földje több község területére is kiterjed, akkor azokat is vizsgálódásaink körébe kell vonnunk. Külön fejezetben számolunk be a népességről és a munkaerő-viszonyokról. Menynyi a lakosság száma az 1970. évi népszámlálás szerint és a lakosságnak milyen a foglalkozásbeli megoszlása. A keresők megoszlása, a tsz és más munkahelyek