Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Lakatos Ernő: A modern krónika (Pest megyei tapasztalatok)

a magángazdaságok, önálló parasztok vagy kisiparosok tevékenységét is méltatni kell. Itt nemcsak a termelőágazatra gondolunk, hanem a szolgáltató szervekre is. A hitelélet, kereskedelem és a közlekedés kérdései is ezt a fejezetet gazdagítják. A harmadik fejezet a társadalom, a közjólét és közegészségügy kérdéseivel foglalkozik. A falu népmozgalmának bemutatása, a szociográfiai jelenségek felismerése, okok feltárása a krónikaíró egyik legszebb feladata. Szaporodik-e a falu lakossága, vagy fogy? Mi ennek az oka? Esetleg a népmozgalmi jelenségek, hogyan oszlanak meg a különböző etnikumú lakosok között. Van-e elvándorlás, milyen rétegeket érint, van-e bevándorlás, milyen foglalkozású és etnikumú a bevándorló lakosság? Milyen a helyi munkaerőhelyzet, van-e „ingázás"? Életkorra, nemre, foglalkozásra és etnikumra jellemző-e? Milyen a falu életszínvonala, milyen jellegű a lakóházépítés, háztartások gépesítése milyen fokú, milyen változások várhatók? Lehet néhány szót a közegészségügyről, a helyes táplálkozásról, a betegségek megelőzéséről, az általános higiéniáról is ejteni. Sajnos iskolás gyermekeink táplálkozása nem kielégítő. Beszélhetünk-e az alkoholizmusról, mint új népbetegségről? A negyedik fejezet a kulturális é/etről és a sportról szól. Itt a helyi iskolák, könyvtárak, mozik, művelődési házak és sportegyletek működését kell elemezni. Mit jelent a tévé és rádió előfizetők száma; milyen kulturális igények kielégítését szolgálja, magyarul: milyen műsort néznek, illetve hallgatnak a legszívesebben korosztályok szerint. Az újság előfizetés, a könyvolvasás számai milyen jelenséget takarnak. Vannak-e magánkönyvtárak, hány iskolás gyermek tud beszámolni legalább egy 100 kötetes otthoni könyvtárról. Ugyanitt lehet arról beszélni — támaszkodva a legutóbbi népszámlás eredményeire — hogyan emelkedik a szakképzett munkások és az értelmiség aránya, akár évről évre is. Ha van helyi sportegyesület, működését, tömegsportra való befolyását szintén ismertetni lehet. Az eddigiek során egy éves krónika tematikáját próbáltuk bemutatni. A krónika végleges formába öntése a következők szerint történik: A teljes szöveget négy példányban gépelik írógépen, a mellékletek is négy példányosak. Az első példány a megyei levéltárba kerül, a második példány a községi tanácsé, a harmadik és negyedik a szerzőé, illetőleg más helyi szervé. A krónika szerkezete pedig a következő: Az első rész lesz az összefoglalás, az elemzés, mintha történeti tanulmány lenne. Ennek terjedelme nincs korlátozva, a község nagyságától függően 20— 60 oldal. A második rész az eseménynapló, terjedelme szintén a krónikaíróra van bízva, 5—20 lap között váltakozik. A harmadik rész lesz az adattár vagy dokumentumtár, amelynek oldalszáma nem lehet kevesebb a községben működő szervek számánál, de lehet annak a sokszorosa, akár ötszöröse is!