Baranyai krónikaírás 2. (Pécs, 1976)

TANULMÁNYOK - Bezerédy Győző: A krónikaírás története Baranya megyében

Augusztus 7.; Scitovszky Püspök Esztergomi Érsek és Prímás lön, miután Hám lemondott . . . Augusztus 8.: Majláth főispán a megyei és városi hatóságot tisztelegni vezette Scitovszky Prímáshoz és ékes beszédgyében megkérte, hogy valamint Széchenyi, Szelepcsényi a vészes korban magukat Ö felségénél a Haza végett közbevetették, a béke helyreállítására ő is azt tegye: mit a prímás meg is ígért, annál inkább mivel nints Nádor."

2 Eddigi ismereteink szerint ez megyénkben az első olyan feljegyzés, melyben a közérdekű események annales formában találhatók. Ismeretes ugyanebből az időből még két baranyai feljegyzés is, Horváth János főbíró és Kelemen József kanonok naplója, ezek azonban a krónika műfajától igen távolálló szubjektív feljegyzések. Az első hivatalos krónika vezetés a múlt század végén Mohácson valósult meg. A községi képviselőtestület 1895. október 2ó-án határozta el a városban előforduló események megörökítését. A szabályrendelet a krónikaírásról 1897. november 10-én született meg. Ennek a legutóbbi időben előkerült dokumentumnak egyes pontjai rendkívül korszerűek, a mai modern krónikaírás koncepciójába is beleillenek. A szabályrendelet feltünteti a krónikavezetés célját, s megemlíti a tartalmi és módszertani alap-követelményeket. A szabályrendelet 2. §-a a következőket mondja ki: ,,A községi évkönyvvezetés célja mindazon események, alkotások és cselekményeknek a történelemnek és az utókor részére, rövid, tárgyilagos, hű időszerinti utalással — netán rendelkezésre álló adatokra való — följegyzése, melyek Mohács nagyközség és közönsége egyházi, politikai, társadalmi, kulturális, népnevelési, közigazgatási, közgazdasági, népesedési stb. tekintetben fontossággal és kihatással bírnak." , A 3. §. is igen korszerű elveket fektet le. A mai községi krónikaírás is alapvető tennivalóként írja elő, hogy az első krónikában hivatkozzanak az alaprendeletre, valamint szerepeljen benne a krónikaíró személye is. Erre a kérdésre a rendelet 13. §-a ismételten kitér: ,,Az évkönyv vezető személyében történő változás az évkönyvbe a 3. §-ban előírt módon mindenkor feljegyzendő s csak ezután folytatja az új évkönyv vezető a feljegyzéseket." Utasítás történt a formára is. 300 ív erős papírból álló keménytáblába kötött könyv képezi a krónikát, melyet főszolgabírói pecséttel és aláírással kell hitelesíteni. Az évkönyv vezetését megválasztott, hivatalos évkönyvvezető (krónikás) végzi (6. §.) aki ezt magyar nyelven, félhasábosan fekete tintával írja. Az évkönyvvel szemben támasztott alapkövetelményt szögezi le a 9. §.: ,,A megörökítésre méltó események és körülmények lehetőleg megtörtént után azonnal feljegyzendők, mert ez képezi a hűség biztosítékát." Ugyanezt a gondolatot fejti ki tovább a 10. §., amely elrendeli azt, hogy a már egyszer bejegyzett szövegeket nem lehet módosítani, vagy megváltoztatni. A továbbiakban a szabályrendelet megállapítja az évkönyvvezető évi díjazását (100 Ft), ellenőrzését is, határozatot hoz az évkönyv őrzéséről, forrásként történő használatáról.