Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Bezerédy Győző: A községi krónikaírás három éve

sorban ezeknek az eseményeknek kell a krónikában kidomborodni. A 200 lakoson aluli apró falvaknál ezért kellett rendszeresíteni a legfontosabb népmozgalmi tényeket és eseményeket. Ezek a községek táblázatot készítenek a község házairól, azok lakóiról, bejegyezve oda a lakók számát, azok elköltözését, házak építését vagy lebontását. Ugyancsak a két évi tapasztalatok alapján került a Baranya megyei Tanács V. B. elé a Levéltár előterjesztése, a nemzetiségi községek krónikáiról. Már eddig is lehetőség volt arra, hogy a krónikák magyar és nemzetiségi nyelven készüljenek. Mindezideig azonban csak Alsószentmárton (magyar-szerb-horvát) és Borjád (magyarnémet) készített kétnyelvű krónikát. Ezután a nemzetiségi községek nemzetiségű nyelvű rövid összefoglalót kötelesek készíteni, minden év eseményeiről. A községi krónikák tartalmi felépítése és a módszertani követelmények A Baranya megyei Tanács 44/1971. V. B. sz. határozatának 2. pontja kimondja, hogy a Baranya megyei Levéltár feladata a krónikák tematikájának és módszerének kidolgozása. A krónika felépítése és a krónikaírással kapcsolatos módszertani tudnivalók a Baranya megyei Tanács elnöke 36 206/1971. sz. utasításának mellékleteként jelent meg. A melléklet kimondja a községi krónikák szerkezeti felépítését. Ez a következő: I. Évkönyv: itt történik az események időbeni felsorolása. II. Évvégi rendszerező összesítés. III. Dokumentum-gyűjtemény. I. Az Évkönyv vagy Napló vezetésének egyetlen kritériuma van: a pontosság. Ezt csak úgy lehet betartani, ha a feljegyzés az eseményekkel egyidőben történik. Ellenkező esetben elcsúszások történhetnek, s ez a krónika első fejezetét értéktelenné teheti. Arra kell gondolni, hogy azok a dátumok, amelyek a krónikába kerülnek a történetíró számára, majd meghatározó jelenségűek lesznek, ezért itt a tévedés végzetes lehet. Éppen ezért igen fontos az, hogy az események menetében jól el lehessen igazodni. Ezérjt a hónapoknak, napoknak formára is el kell különülniök az általános szövegtől. Tehát nézzünk erre egy példát; Ócsárd község 1972. évi krónikájában a következők olvashatók : Szeptember 1. A mai nappal megkezdődött az 1972/73-as tanév. A megnyitón 14 tanuló jelent meg. Ez a szám eggyel kevesebb, mint az előző évvégi létszám. Szeptember 25. Megkezdődött a kukorica törés az SZK-4-es kombájnnal. A várható termésátlagok 30 q felett lesznek. A kukoricának az idén rendkívül magas a víztartalma, 55-38 %-os. Az Ócsárdon működő LKB napi két műszakban kukoricát szárít, a lucernaliszt gyártásának befejezése óta. Szó volt arról, hogy a kis községek eseménytelensége miatt a naplóba nincs feljegyezni való. Ezen úgy kívántunk segíteni, hogy ezek a községek egységes, főleg a népmozgalmi adatokat figyelemmel kísérő szempontokat vizsgálnak meg. Itt az a legfontosabb kérdés milyen a jövője a községnek. Hogyan támasztják ezt alá az