Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Auth Vilmosné: Bár község 1973. évi krónikájának összefoglalója

a számítógép nem gondolhat. Mindenütt a munka, a termelés az elsődleges és ez természetes, de miért van a munka? Az emberért! Hiába a legkorszerűbb felszerelés, a legmodernebb keltetőgép, a légkondicionált kombájn, magától nem működik, de, és ez nagyon fontos: hozzá nem értő embertől sem! A megfelelő szakképzettség, alapműveltség nélkül sem képzelhető el bármilyen munka. A modern gépekkel való munka előfeltétele a művelődés, a kulturált környezet. A korszerűség nem csupán a legújabb gépmonstrumot jelenti. Legalább olyan fontos az, hogy első szelepe az ember legyen. Az emberről, az emberért! Csak akkor térül meg legelőbb a modern gépekbe befektetett pénz. A bejárás a vidéki dolgozók között polgárjogot nyert. A vidékinek nevezett ipartelepítés a vidéki kisvárosok, életképes községek iparosítását jelenti, s nem érinti a kis falvakat. A falvak, kisközségek igyekvő, szakmát szerző lakossága nagy többségében bejár a munkahelyére. Ez a társadalmi réteg nem látja összeegyeztethetetlennek a tanulást az utazgatással, hiszen maga is bejár. Nem látja igazoltnak, hogy a gyermeket lelki sérülések érhetik ebben a környezetben. Azt sem, hogy mindez fáradságos, mert többen pihenésnek tekintik az üldögélést a fizikai munka után. Mivel közülük senki sem viszi haza az üzemi munkáját, nem gondolnak a gyermekek ma már számottévő otthoni tanulásával sem. Szerencse, hogy ez nem mondható általánosnak. A gyermekek nagy része kiveszi részét az otthoni munkából. A hétköznapokról van szó, arról, hogy a tyúkokat valakinek meg kell etetni, be kell zárni, mert egyre több helyen dolgozik már mind a két szülő, de a baromfiról és sertésről nem mondanak le. Nem is tehetik, mert a falusi ellátás nem egyenlő a városival. Nem szabad megfeledkezni a középiskolás tanulókról sem. Nem egyet ismerek, aki négy éven keresztül elutasította a felajánlott bentlakást, és inkább minden nap bejárt Mohácsra, Pécsre. Tagadhatatlan, hogy a családi összetartozás érzése falun nagyobb, mint városon. A falusi gyerek? Jó időben kerékpárral megy, hogy fél órával hamarabb érjen haza. Számára a konzervatív környezet a maga terhesnek látszó, de biztonságot nyújtó ősi szabályaival vonzóbb és biztonságosabb, mint a nehezen kiismerhető és gyorsan változó város. Mindenki tudja, hogy a MÁV saját dolgozói gyermekeinek íngyenjegyet ad. Igaz, hogy csak a MÁV! De! Milyen jó lenne, ha ezt minden bejáró tanulóra kiterjesztenék, s ingyenessé tennék utazásukat, a felszabaduló anyagiakat a bejáró diákjaink további segítésére lehetne fordítani! Mindannyiunk szíve örül az olyan programnak, amilyent a Vöröskereszt, a HNF magáénak vall. Ennek célja: a társadalom valamennyi rétegének mozgósítása, lakóhelyének egészségesebbé, szebbé tétele. Legyen mindig szemünk előtt: Tiszta falunak rendesek a lakói is! Épül, szépül falunk. Egymás után nőnek ki a szép, modern, egészséges lakóházak. Dolgozóinak igen sok segítséget ad az állami gazdaság (pl: építési kölcsön). Nyílt titok, hogy az állami gazdaság dolgozói vezetnek a lakóházépítés területén. Hiszen a baromfitelepen a felosztható részesedési alap 870 000,- Ft. Általában egy-egy országban az életszínvonal alakulását jól jelzi az egy főre jutó húsfogyasztás mértéke. Örvendetes módon az életszínvonal emelkedése nálunk is lehetőséget teremt a húsfogyasztás fokozására, ezen belül a baromfihús fogyasztása is emelkedő tendenciát mutat. Ma már széles körben ismert, hogy a mai életformához igazodó táplálkozás-