Baranyai krónikaírás 1. (Pécs, 1975)

Bezerédy Győző: A községi krónikaírás három éve

község lakóház lakók utca, hsz. száma száma ebből férfi nő 16 éven aluli gyermek 38. 1 6 3 3 1 39. 1 2 1 1 40. 1 3 1 2 41. 1 4 1 3 1 42. 1 2 1 1 43. 1 bontott 44. 1 bontott 45. 1 5 1 4 3 46. 1 1 1 47. 1 4 2 2 2 48. 1 2 1 1 49. 1 1 1 50. 1 4 1 3 1 51. 1 3 2 1 1 52. 1 3 2 1 53. 1 1 1 II. A napló csak akkor értékes igazán, ha az események mögött megtalálhatók az adatok is. Az első fejezetben azonban elegendő csak hivatkozni az adatokra azok ugyanis a második fejezetben kerülnek részletes kidolgozásra. A krónikaíró akkor jár el helyesen, ha nem elégszik meg a puszta felsorolással, az adatok száraz ismertetésével, sőt esetleg ömlesztett tálalásával. Az adatokat rendszerezni, azaz áttekinthetővé, használhatóvá kell tenni. Az a leghelyesebb, ha a krónikaíró a kövekezőképp építi fel a 2. fejezetet. I. Igazgatási ügyek ; II. Termelőszövetkezet; III. Állami gazdaság; IV. ÁFÉSZ; V. Egyéb gazdasági szervek; VI. Általános iskola (úttörőcsapat) ; VII. Óvoda; VIII. Művelődési ház; IX. Könyvtár; X. Takarékszövetkezet; XI. Posta; XII. Tűzoltótestület; XIII. Sportkör; XIV. Párt; XV. KISZ; XVI. Népfront stb. XVII. Általános szöveges összefoglaló Az összefoglaló mindenképp szerves egységben van az első fejezettel a naplórésszel. A számos gyakorlati kérdés közül a leglényegesebb problémát egy-egy falu gazdasági helyzetének a feldolgozása jelenti. Ez elsősorban a termelőszövetkezetek hely-