Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

rendező bizottság állandó jelleggel ülésezett és mindent megtett a sikeres szerep­lésért. Kialakult a tornaverseny programja is. I. Felvonulás, II. Ének, III. Az összes intézetek szabadgyakorlata, IV. Rend­gyakorlatok, V. Versenyfutás 150 m (V-VI. o.), 200 m (VII-VIII. o.), VI. Szer­tornázás, VII. Verseny V-III. o., kötélhúzás és magasugrás, VIII. Játék, IX. Osz­lopba felállás, X. Díjak kiosztása, XI. Ének, Rákóczi-induló, XII. Elvonulás. A kerékpáros versenyek rendezése rendszeressé vált. A PBC kiírta és megren­dezte a II. Országos Kerékpárversenyét május 25-én. Több fővárosi és vidéki egyesület küldte el versenyzőit. A vendégek közül Wiegand és Lilies, a pécsiek közül a Bedő testvérek és Dunszt Károly joghallgató szerepelt jól. Augusztus 20-án viszont már a III. országos versenyét rendezte meg a Pécsi Bicikli Club. Keveset foglalkoztak ebben az időben a Balokány-fürdővel a helyi lapok, pe­dig a gond nem múlott el a Balokány körül, mert minden télen felfagyott vala­melyik része és ezért minden tavasszal jelentős javításokat kellett rajta eszközölni. Ezzel azonban a tanács nem sokat törődött, mivel hatéves szerződése volt a Balo­kány-fürdőre, valamint az ott működő vendéglőre. Ebben az időszakban úszó­versenyeket még nem rendeztek, de egész nyáron keresztül folyt az úszóoktatás, amely nagyon népszerű volt, de ezt - mivel fizetni kellett érte - a munkásgyerekek nem tudták igénybe venni. A PTE 1897. június 27-én dísztorna bemutatót tartott a sportcsarnokban, amely­nek műsora a következő volt: Felvonulás - szabadgyakorlatok buzogányokkal ­szertornászat, valamint a képzetteknek gyűrű és magaskorlát, a haladóknak: ló­ugrás, szabadúgrás, mintagyakorlatok a nyújtón, birokverseny, súlyemelés s a vé­gén létrapiramidok. Az iskolai kerületi tornaversenyre külön füzetben megjelent a versenyprogram. A város vezetői és a pedagógusok összefogásával nagy sikerrel rendezték meg a kerületi tornaversenyt, amelynek keretében atlétikai versenyek is voltak. Az ME ebben az évben határozta el a Tettye teljes átépítését és felújítását. A március 27-i választmányi ülésen egy bizottságot hoztak létre, amely elnökének felkérték Majorossy Imre polgármestert, tagjainak: Herbert János városi taná­csost, Kiss József egyleti titkárt, Klein István egyleti mérnököt, Mayer Károly egy­leti pénztárost, Suha Rezső városi erdőmestert és Vaszary Gyula egyleti igazgató, városi rendőrkapitányt. Az ME célja lényegében nemcsak az volt, hogy a Tettyét széppé varázsolja, hanem az is, hogy a PAC-ot onnan kitúrja, hiszen a PAC-nak a Tettyén volt az atlétikai pályája. Ezt a polgármester sem támogatta, s a meg­hívóra, amelyet az ME küldött szét, a polgármester rávezette: ,,Az ülést kérem, mihelyt hazajövök egybehívni szíveskedjenek." 205 így a Tettye felújítása lényegé­ben megtörtént, de a PAC atlétikai pályája megmaradt. A polgármester nem já­rult hozzá, hogy távollétében döntsenek a Tettye ügyében, így meg tudta védeni a PAC atlétikai pályáját. Ebben az időben divatba jött az, hogy az egyesületek több rendezvényt közösen szerveztek meg. így a PAC a Mecsek Egylettel közösen szervezett gyalogtúrákat, amelyen a PAC részéről az osztályok nagy része megjelent, a PAC kerékpár­osztálya közös túrákat szervezett a PBC-vel, de a PPKE-vel is. Ilyen kerékpár­túrákat lényegében egész évben tartottak, mert a megrendezett versenyek ellenére még mindig fontosnak tartották a túrákat is, amit egyben edzésnek is tekintettek.

Next

/
Thumbnails
Contents