Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

A verseny eredményei: I. Magyarország hegyi bajnoksága, 7000 m: I. Ifj. Bedő Imre 21:0 PKE, II. Jüngling József Bp. Hunnia, III. Pintér Ferenc PKE, IV. Szabó Antal Soproni Pannónia KE. II. Sopianae verseny, 15 000 m (zárt verseny) : I. Pintér Feernc PKE 3 5 :o, II. de Carina Amilió PKE, a többiek feladták. III. A vendégek versenye (3000 m) : I. Szabó Antal Sopron, II. Jüngling József Bp. Hunnia BC. IV. Baranya távverseny, 121,4 km: I. Walla Ferenc 5:54:27, II. Kiss Ernő, III. Philipovics József, mindhárom PKE. Az iskolák területén a testnevelés fejlődésében nem történt jelentős változás. Pécsett a középiskolák tavasszal és ősszel a tornacsarnok melletti téren tartották óráikat, télen pedig a tornacsarnokban, ha nem volt túlságosan hideg, mert a VKM rendelete és fenyegetései ellenére a tornacsarnokot nem tudták rendesen fűteni - a toracsarnok födém nélkül épült, s bádog teteje volt -, így mindig találtak valamilyen okot a tanítás beszüntetésére. Az elemi iskolák tanulói is használhatták a tornacsarnok melletti tornateret, ha szabad volt, de a tornacsarnokba nem jutottak be. Ezenkívül rendelkezett a belvárosi iskola tornaszobával és a belvárosi leányiskola tornateremmel, a szigeti külvárosi és a budai külvárosi tornaterekkel. A megyei helyzet sokkal rosszabb volt, mert Mohácson kívül máshol sehol sem volt tornaterem, csak a nagyobb iskoláknak volt szabadtéri tornatere néhány szerrel. Nagy gond volt még a gyerekek rendszeres hiányzása is az iskolákból. Az állami vezetés ismerte az iskolák helyzetét, hiszen a legtöbb faluban az „iskola" csak egy szoba volt, de volt olyan is, hogy a délelőtt használatlan kocsmateremben tartották a tanítást, ezért határozta el a VKM, hogy a millenniumra 400 elemi iskolát építenek Magyarországon. Az első ilyen iskola az országban Baranya megyében Góricán épült és 1895. június 26-án adták át. Ugyancsak elhatározták, hogy az 1895/ 96-os tanévtől Pécsett női tanítóképzőt indítanak. Ebben az évben a VKM tanfolyamot hirdetett a középiskolás tornatanárok számára Budapesten. A kiírás szerint a tanfolyam augusztus i-jétől szeptember 15-ig tart és részt vehetett rajta minden középiskolai tanár, aki a 35. életévét még nem töltötte be és igazolni tudta, hogy a tornázásban már van gyakorlata. 50 korona segélyt kaptak a jelentkezők. A tanfolyam nemcsak továbbképző, hanem képző is volt, tehát aki elvégezte, taníthatott tornát a középiskolákban. Pécsről egyedül Hemmerich Károly tornamester vett részt ezen és igen jó minősítéssel végezte el a tanfolyamot. Ez is mutatja, hogy Pécsett ebben az időben nem volt több képesített tornatanár, csak Hemmerich Károly, aki a Pécsi TE-nek is vezetője volt. így a tornacsarnokban, illetve mellette lévő tornatéren, valamennyi iskola tanulóinak ő tartotta a foglalkozásokat, reggeltől estig, az egyes iskolák részéről más szakos tanárok, osztályfőnökök segítettek neki. A Pécsi Figyelő tudósít arról is, hogy ebben az évben a tiszti főorvos megvizsgálta a pécsi uszodák tisztaságát. Ebben az időben három uszoda volt Pécsett, a Balokány, a Madarász-féle és a szigeti városrészben a honvédség által épített uszoda. Ezekben az uszodákban rendszeresen tartottak úszóoktatást is. A tekeegylet régen megszűnt Pécsett, de ebben az évben a katolikus legény-