Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

A PAC 1894. október 14-én tartotta rendes évi közgyűlését, s ezen sok bírálat érte a vezetőséget, s emiatt több helyen megváltozott a vezetőség összetétele: dr. Nagy Géza lett az alelnök, Maiéter István a főjegyző, Günsberger József a pénztáros, dr. Lieber György az ügyész és Böck Béla lett a szertáros. Az országos atlétikai verseny helyett a tornacsarnokban tartottak terematlétikai versenyt. A tagok száma ekkor 114 fő volt, tehát az utóbbi években csökkent, s ezért a városi tanácsot bírálták, mert nem ad megfelelő támogatást egy ilyen fontos egyesületnek. A PKE-nek elmaradt az országos versenye a nagy esőzések miatt, s helyette novemberben és decemberben is túrákat terveztek. A PKE rendkívül aktív volt, több versenyt rendezett, illetve vett részt az országban rendezett versenyeken és évente 20-25 túrát is szerveztek. Ugyanakkor a PAC is rendezett egy kerékpáros kirándulást, egy gyalogtúrát, egy gyaloglóversenyt a Tettyén és egyet a tornacsarnokban, ez volt egész évi tevékenysége. így érthető, hogy a klub tekintélye csökkent és lassan apadt a tagok száma is. Az ME megjelentette a ,,Kalauz"-t, amelyet tagoknak 50 fillérért, nem tagoknak i koronáért adták. A PKE is elhatározta, hogy külön értesítőt készít a tagoknak és megjelenteti a „Magyar Kerékpáros" c. sportlapot Bolgár Tivadar szerkesztésében 1895-ben, olyanformán, hogy havonta két alkalommal jelenik meg, minden hónap 10-én és 25-én. E folyóiratnak igen nagy volt a jelentősége, mert az első kerékpáros újság volt és a közlöny szerepét is betöltötte. A Korcsolyázó Egylet is ébredezett, 1894! szeptember 23-án közgyűlést hívtak össze, de mivel az előző évben jég nélkül maradt a város a kedvezőtlen időjárás miatt, a tagok elkedvetlenedtek, s így a közgyűlés elmaradt. 1894. október 2-ára írták ki a következő időpontot azzal, hogy ekkor minden körülmények között megtartják azt. Az idő is megkegyelmezett nekik, s így 1894. december 27-én megnyílt a jégpálya. A PAC változatlanul folytatta a vitát a városi tanáccsal a tornacsarnok bérlésével kapcsolatosan. A PAC eddig 240 koronát fizetett szinte az egész tornacsarnok használatáért. 1893-ban heti három alkalomra átengedte a nagytermet a Kerékpáros Egyesületnek, s így a tornacsarnok bérletének további hároméves szerződését már kisebb bérleti díjért kívánta megkötni, de hiába való volt dr. Egry Béla ügybuzgalma, a tanács hajthatatlan maradt és évi 240 koronát követelt a PAC-tól, így kénytelenek voltak a nagyteremről telsejen lemondani a bérleti díj csökkentése érdekében.

194 A kerékpáros egyesület még az év végén is nagyon aktív volt és 1894. november 11-én, 18-án és 25-én Szalántára, december 2-án Mánfára, 8-án Pécsváradra, 16-án Sásdra, 23-án és 26-án Szalántára, 25-én és 30-án Mánfára rendezett kerékpáros túrát. A december 30-án megjelent Pécsi Napló arról tájékoztat, hogy vidám élet uralkodik a jégpályán, s a jégsport hívei élik világukat, örülnek, hogy a Télapó nem hagyta őket cserben, holott az időjósok azt ígérték, hogy enyhe lesz a tél. Az 1895-ös év jól kezdődött, a Pécsi Napló január i-jei számában azt írja, hogy elkészült a belvárosi leányiskola terve és még ebben az évben elkezdik az építését, itt tornaterem és öltözők is épülnek. A PAC-nál nem ilyen jó a hangulat, mert anyagilag nem állnak jól. Február 5-én tartottak választmányi ülést, ahol