Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

iskolában, de ezt ellenőrizni nem tudta. Az egész megyében egy testnevelési szakfelügyelő dolgozott, aki évente nem tudott eljutni minden iskolába, hiszen a közlekedési viszonyok is meglehetősen rosszak voltak. De az ilyen felmérésekből egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az iskolai tornaoktatás lassan terjedt, és az is gondként jelentkezett, hogy a gyerekek egy része egyáltalán, egy másik jelentős része pedig csak ritkán járt iskolába. A vidéki iskolák tornaoktatása alacsony színvonalon valósult meg, hiszen tornatanítóval nem rendelkeztek, bár a tanítóegyletek időnként továbbképzéseket rendeztek. A tornatermek sok helyütt nem álltak másból, mint egy sima, esetleg füves térből. A vidéki iskolák közül egyedül Mohácson volt lényegesen jobb a helyzet, hiszen már 1878-ban rendelkeztek egy kisméretű tornateremmel, s 1888-ban építettek egy újabbat. Az 1896-ban épült polgári iskola pedig szintén tornateremmel épült. Igaz, hogy Mohácson a nagyobb tornatermet időközben elvették tűzoltó szertárnak, de így is maradt két tornatermük. Más volt a helyzet Pécsett, ahol volt egy tornacsarnok és a mellette lévő területen egy nagy tornaudvar, valamint a két külvárosi és a belvárosi iskolának is volt egy-egy tornaudvara. Itt nagyobb gond volt - amelyet Hemmerich tornamester jelentéseiből ismerünk -, hogy egy-egy alkalommal 80-100 tanulóval kellett foglalkozni testnevelési órákon, hiszen a tornacsarnoknak több mint tíz iskola tornaoktatását kellett megoldani a hideg idő beálltával. Ugyanakkor állandó gondok is jelentkeztek: a tornadíjak beszedése évtizedeken keresztül végigkísérte a pécsi tornaoktatást, és kevés pénz állt rendelkezésre a tornacsarnok állandó felújítására, a tornaudvarok is nagyon elhanyagoltak voltak. A harmadik állandó problémaként a tornacsarnok fűtése jelentkezett. Ebben az időszakban a fiú és leány polgári iskolák önálló tornaudvart építenek és így a lányok tornaoktatása is megkezdődik Pécsett. Az izraelita iskola kivált a közös tornaudvarból, mert nem tudták fizetni a tornadíjakat, ezért az iskolájuk udvarán helyeztek el néhány tornaszert. Javított a nyári testedzési lehetőségeken a Balokány-fürdő elkészülte, ahová az iskolák követelésére szakképzett úszómestert állítottak be, és ennek hatására egyre több gyerek tanult meg úszni. Jelentős volt az a szándék, hogy a sportegyesületek - elsősorban a PAC - próbált különböző versenyeket rendezni a saját utánpótlásának a biztosítása érdekében, a tanulók számára, illetve bevonásával, de a meglehetősen konzervatív iskolaigazgatók ennek hamar véget vetettek, mert nem nézték jó szemel, hogy a diákok polgári sportegyesületekben sportolnak, vagy a felnőttekkel együtt versenyeznek. 1891-92 telén jelentős influenzajárvány volt Pécsett, ezért a tiszti főorvos újra beszüntette a tornaoktatást a tornacsarnokban március i-jéig, majd ezt is meghosszabbították. A tiszti főorvos erről így ír a polgármesternek: ,,. . . A tornatanítás f. évben egészségügyi szempontból, tekintve a városunkban uralkodó rendkívül kedvezőtlen egészségi viszonyokat, egész március i-ig be lett szüntetve. Minthogy ezen viszonyok még jelenleg is részben fennállanak, s minthogy az influenza járvány teljestn megszűntnek nem tekinthető, sőt kanyaró, vörheny, hörghurut esetek is a szokottnál - különösen a tanuló ifjúság soraiból - nagyobb számban jönnek bejelentésre, s ezek miatt az ifjúság minden meghűlést előidézhető bajtól óvandó, egyetértve a helybeli tanintézetek igazgatóival, van szerencsém indítványozni, hogy ezen mostoha viszonyok tekintetbe vételével a torna-