Bezerédy Győző (szerk.): Baranya megye testnevelés- és sporttörténete. 1. 1867-1945 - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1987)

I. rész BARANYA MEGYE TESTNEVELÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE (1867-1921) - III. A modern sport kibontakozása (1880-I918)

A Mecsek Egylet megalakulása A Mecsek Egylet (ME) alakulását hosszas előkészületek előzték meg. Pécsett már 1884-ben kísérlet történt egy Tettye Egylet megalakítására, de ez nem sike­rült. Hasonló sorsra jutott az 1889-es kísérlet is. 1890-ben azonban (október 9-én) Vaszary Gyula rendőrkapitány a Pécsi Figyelőben a sajtó útján lépett a nyilvános­ság elé, hogy alakítsák meg a Tettye, illetve a Mecsek szépítő Egyletet. Ez meg is történt, mert ennek már az alapszabálya is készen volt, de ez nem a természet­járást szolgálta, hanem a természet védelmét. Egy alkalommal dr. Téry Ödön, a Magyar Turista Egylet alelnöke jött Pécsre, hogy segítséget nyújtson a Mecsek Egylet létrehozásában, amely a Magyar Turista Egylet pécsi csoportjaként alakul­na meg, de ez nem sikerült. Lényegében azért, mert a két egyletnek ellenkező célja volt. A Magyar Turista Egylet tervezett feladata nemcsak a turistaság, hanem az erdő védelme, erdei utak kiépítése, ültetvények előállítása stb. volt. Vaszary Gyula cikke élénken foglalkoztatta a közvéleményt, s egymás után jelentek meg írások e témában a Pécsi Figyelőben. 1890. október 25-én Requinyi Géza főreál­tanodai tanár válaszolt elsőnek. Cikkében csak Mecsek Egyletről írt, s ő már az alapszabály-tervezetet is módosította s a turisztikai célok szolgálatába állította az alakítandó egyesületet. A Pécsi Figyelő 1890. október 29-én Németh Béla hozzá­szólását közli, s ebben határozottan a turisztikát követeli célnak. A szépítést és utak építését csak eszköznek tekinti. A Pécsi Figyelő november 8-án Kiss József a Mecsek rajongójának az írása közli a Mecsek Egylet (ME) megalakításáról. Vé­gül is ők hárman készítették elő a Mecsek Egylet létrehozását. A következő feladat a kölcsönös megállapodás után az egylet tényleges megalakítása volt. Tagokat to­boroztak s ennek keretében 162 aláírást gyűjtöttek. 1891. április 30-án a Nemzeti Kaszinó helyiségében tartották alakuló ülésüket. Pécs város lakosságának száma ekkor 36 ezer volt, s ehhez képest igen jelentős volt az alapító tagok száma. Elnök­nek Kardos Kálmánt, Baranya megye és Pécs város főispánját, alelnöknek: Bánffay Simon közjegyzőt és Zsolnay Vilmos gyárost, titkárnak: Kiss József reáliskolai ta­nárt, igazgatónak: Vaszary Gyula rendőrkapitányt és pénztárosnak dr. Stern Ká­roly ügyvédet választották meg. A Mecsek Egylet munkásságát részletesen ismer­tetik az évente megjelenő évkönyvek, csak az első évben - 1891-ben - adtak ki titkári jelentést, de ez 1892-ben már füzetté bővült. Tevékenysége sokoldalú volt. Turistautakat építettek és jeleztek, menedékháza­kat és kilátókat, pihenőket létesítettek, kirándulásokat szerveztek. 160 Az egylet eleinte csak néhány bizottságot alakított, de később ezek száma kilencre bővült. Az elsők között alakult a kirándulásokat szervező bizottság, a természetvédő osz­tály, munkaosztály stb. A Mecsek Egylet alapszabályából világosan kitűnik az Egylet célja, amelyet a 2. §-ban így fogalmaznak meg: ,,Az egylet célja: Tagjai turistáskodásának irányítása, elősegítése és gondoskodás arról, hogy a tagok sport­tevékenysége az ifjúság honvédelmi nevelésének és a helyes jellem nevelésnek cél­kitűzéseit érvényre juttassa . . . megalkuvás nélküli nemzeti és keresztény szellem fenntartását és megerősítését szolgálja . . ." 161 A Mecsek Egylet vezetőségének összetételéből és az egylet céljából világosan

Next

/
Thumbnails
Contents